Kedves Marcsi!
Kislányod beszédfejlődésével kapcsolatban sem az életkorát, sem a mostani beszédállapotát nem tartom aggasztónak, DE:
Figyelmeztető jel lehet (nem biztos, hogy az!!!), ha a beszéd viszonylag hamar beindul, majd megreked, sőt a már mondott szavakat, szótöredékeket elhagyja. A kicsi magatartására is teszel utalásokat, amelyek szintén jelzésértékűek lehetnek.
A gyermekorvosok a legritkább esetben tudják, hogy mi a teendő, "majd kinövi" a kedvenc válaszuk. Nem úgy értem, hogy nekik kellene fejleszteni, de tanácsot sem adnak (tisztelet a kivételnek!). A saját megnyugtatásod és az esetleges tennivalók érdekében keress fel egy korai fejlesztő központot, pedagógiai szakszolgálatot, szakértői bizottságot, ahol választ kaphatsz kérdéseidre.
Várunk vissza a fórumra!
Üdv: Mari (korai fejlesztő)
megkésett beszédfejlődés
-
Vénusz08
Re: megkésett beszédfejlődés
Szia Dóri!
Nagyon szépen köszönöm, hogy válaszoltál és szakítottál ránk időt!
Köszönöm, hogy megnyugtattál, természetesen türelemmel várunk és nem erőltetünk semmit.
Csak még a annyit írnék, lehet, hogy picit félreértettél, nem dvd-t nézünk (az még inkább nem is érdekli), hanem mese cd-t hallgatunk, amin csak mesélnek mesemondók, színészek. Ez javasolt, ha már minket nem hallgat meg?
És a hiszti nálunk nagy kérdés (bocsi, ha ez nem teljesen ide tartozó téma): azért nem is mertem csak azt írni, hogy "nagyon nem most kezdődött", mert akinek elmondom kinevet és nem hiszi el, hogy ilyen van, de a kislányom már 7 hónaposan, amikor még csak mászni tudott, valamire olyan választ kapott ami neki nem tetszett , máris elfeküdt és hatalmas sírásba kezdett, mint amit tényleg egy kétévesnél lát az ember!
Már akkor az orvost, védőnénit, interneten több szakembert megkérdeztem -márcsak azért is , hogy hogy kell egy ilyet kezelni helyesen ilyen picinél-, és sajnos hasonló válaszokat kaptam, hogy ilyen nincs abban a korban, de semmi máshoz nem tudnám hasonlítani az eseményeket csak a hisztihez, és ez az idő távlatából szerintem az is volt, mert ezek fokozódtak és ma már ezeket "legálisan" hisztinek nevezzük.
Sajnos a mai napig nem jövök rá, hogy ez miből eredhet, főleg olyan picin, és én nem kivonni szeretném magunkat a felelősség alól, de mi nagyon szeretetteljesen, nyugodt légkörben neveljük a gyermeket, az első perctől mindent elmagyaráztunk neki, nem kiabáltunk vele (hogy is lehetne egy pici babával!), szépen rámondtuk, valamire, hogy "nem", ahogy szerintem más is teszi, ha gyermeket nevel, de ő a mai napig ilyen, hogy nem fogadja el az ellentmondást, hiába minden próbálkozásunk. Az igaz, hogy a közeli családban -ebben az esetben is- több hisztis gyermek is volt és lehet (ha van ilyen?), hogy örökletesség is van a dologban.
Sokat gondolkodom ezen is és mindenen, ami a kislányommal kapcsolatos, próbálok maximálisan figyelni rá és a fejlődésére, és mindent megtenni, azért is kértem most is tanácsot a beszédfejlődésével is kapcsolatban, és remélem a sok jó tanáccsal is és szülői ösztöneinkkel sikerül a lehető legjobbat kihozni, és egy boldog, kiegyensúlyozott embert nevelni még a "problémák" ellenére is (meghát tökéletes ember amúgy sincs!)!
Köszönöm, hogy meghallgattál!
Marcsi
Nagyon szépen köszönöm, hogy válaszoltál és szakítottál ránk időt!
Köszönöm, hogy megnyugtattál, természetesen türelemmel várunk és nem erőltetünk semmit.
Csak még a annyit írnék, lehet, hogy picit félreértettél, nem dvd-t nézünk (az még inkább nem is érdekli), hanem mese cd-t hallgatunk, amin csak mesélnek mesemondók, színészek. Ez javasolt, ha már minket nem hallgat meg?
És a hiszti nálunk nagy kérdés (bocsi, ha ez nem teljesen ide tartozó téma): azért nem is mertem csak azt írni, hogy "nagyon nem most kezdődött", mert akinek elmondom kinevet és nem hiszi el, hogy ilyen van, de a kislányom már 7 hónaposan, amikor még csak mászni tudott, valamire olyan választ kapott ami neki nem tetszett , máris elfeküdt és hatalmas sírásba kezdett, mint amit tényleg egy kétévesnél lát az ember!
Már akkor az orvost, védőnénit, interneten több szakembert megkérdeztem -márcsak azért is , hogy hogy kell egy ilyet kezelni helyesen ilyen picinél-, és sajnos hasonló válaszokat kaptam, hogy ilyen nincs abban a korban, de semmi máshoz nem tudnám hasonlítani az eseményeket csak a hisztihez, és ez az idő távlatából szerintem az is volt, mert ezek fokozódtak és ma már ezeket "legálisan" hisztinek nevezzük.
Sajnos a mai napig nem jövök rá, hogy ez miből eredhet, főleg olyan picin, és én nem kivonni szeretném magunkat a felelősség alól, de mi nagyon szeretetteljesen, nyugodt légkörben neveljük a gyermeket, az első perctől mindent elmagyaráztunk neki, nem kiabáltunk vele (hogy is lehetne egy pici babával!), szépen rámondtuk, valamire, hogy "nem", ahogy szerintem más is teszi, ha gyermeket nevel, de ő a mai napig ilyen, hogy nem fogadja el az ellentmondást, hiába minden próbálkozásunk. Az igaz, hogy a közeli családban -ebben az esetben is- több hisztis gyermek is volt és lehet (ha van ilyen?), hogy örökletesség is van a dologban.
Sokat gondolkodom ezen is és mindenen, ami a kislányommal kapcsolatos, próbálok maximálisan figyelni rá és a fejlődésére, és mindent megtenni, azért is kértem most is tanácsot a beszédfejlődésével is kapcsolatban, és remélem a sok jó tanáccsal is és szülői ösztöneinkkel sikerül a lehető legjobbat kihozni, és egy boldog, kiegyensúlyozott embert nevelni még a "problémák" ellenére is (meghát tökéletes ember amúgy sincs!)!
Köszönöm, hogy meghallgattál!
Marcsi
-
Vénusz08
Re: megkésett beszédfejlődés
Szia Karnismari!
Csak most láttam a válaszodat, természetesen Neked is nagyon köszönöm!
Dórinak már leírtam a köszönő üzenetemben részletesen a hisztis problémánkat, ha elolvasod megköszönném!
És igen, rátapintottál a lényegre, vagyis az elején engem is az nyugtalanított (és még most is), hogyha beindult a beszéd miért rekedt meg hosszú hónapokra? Azért is "mentem" a problémánkkal mindenfelé! De, mint ahogy írod is a "bevett szokást", tényleg nem kaptam megfelelő segítséget egyik problémánkra sem, és ami a mai napig megvan bennem, ezért is érdeklődöm tovább, de felkeresünk a tanácsodra egy szakembert.
Nem szeretnék tolakodó lenni, de esetleg tudsz ebben segíteni? Nem azért, mert a googléba nem tudnám beírni, hanem azért, hogy tényleg jó szakembernél kopogtassunk!
Köszönöm
Marcsi
Csak most láttam a válaszodat, természetesen Neked is nagyon köszönöm!
Dórinak már leírtam a köszönő üzenetemben részletesen a hisztis problémánkat, ha elolvasod megköszönném!
És igen, rátapintottál a lényegre, vagyis az elején engem is az nyugtalanított (és még most is), hogyha beindult a beszéd miért rekedt meg hosszú hónapokra? Azért is "mentem" a problémánkkal mindenfelé! De, mint ahogy írod is a "bevett szokást", tényleg nem kaptam megfelelő segítséget egyik problémánkra sem, és ami a mai napig megvan bennem, ezért is érdeklődöm tovább, de felkeresünk a tanácsodra egy szakembert.
Nem szeretnék tolakodó lenni, de esetleg tudsz ebben segíteni? Nem azért, mert a googléba nem tudnám beírni, hanem azért, hogy tényleg jó szakembernél kopogtassunk!
Köszönöm
Marcsi
-
karnismari
Re: megkésett beszédfejlődés
Kedves Marcsi!
Írd meg, hogy hol laktok (ha itt nem akarod, lehet privátban), hogy tudjak segíteni. Nem nevet fogok adni, hanem intézményt.
Szia: Mari
Írd meg, hogy hol laktok (ha itt nem akarod, lehet privátban), hogy tudjak segíteni. Nem nevet fogok adni, hanem intézményt.
Szia: Mari
-
Zsuzsi
Re: megkésett beszédfejlődés
Kedves Vénusz!
Egy ekkora gyereknek nem feltétlenül kell mesekönyv a meséhez. A beszéd elsajátításának kezdeti időszakában nincs is jelentősége. Az enyémek sem szerették. Gyönyörű várakat építettek a leporellókból, de a benne lévő történetek jó ideig nem kötötték le őket.
Mire van szüksége egy 2-3 év körüli babának? A mese hatásának előkészítésére. Hadd idézzek az egyik munkámból részleteket:
A mese hatásának előkészítése:
- mesélni már magzati kortól kell
- születés után dalok, mondókák: monoton legyen, halkuljon és lassuljon, ne legyenek benne éles, nagy váltások
- bármilyen dal jó bölcsődalnak, ha megfelel a fenti kritériumoknak
- a biológiai örömhöz (ringatás) hozzátartozik az esztétikai öröm is a bölcsődallal: ez így beépül a tudatalattiba – ezzel alapozzuk meg a későbbi irodalmi örömöket
- addig kell a bölcsődal és a mondóka, amíg a gyerek igényli
Mondókák:
- néhány hetes kortól mondhatjuk a csecsemőnek (a bölcsődallal együtt)
- a mondókákat művelethez és korhoz köthetjük – jellemző, hogy kezdetben a felnőtt az aktív; amikor a gyerek már ismeri a mondókát, ő válik azzá, ilyenkor a felnőtt már lassan ki is vonulhat
- ringatók: Hinta-palinta; Zsipp-zsupp…
- amikor már segítséggel tud ülni, és a keze szabad, már lehet vele játszani: tapsoltatás: Töröm, töröm a mákot
- csiklandozók: a gyerek nem nagyon szereti, inkább csak jelképes legyen
- amikor biztonságosan ül: höcögtetők, lovagoltatók: Csett Pápára…
- feláll: Áll a baba…; Cini-cini muzsika…
- elindul: Jár a baba…
- képes leülni: Sétalunk, sétálunk…
- guggol: Ég a gyertya…; Nyuszi ül a fűben
(Füzesi Zsuzsa Mondókás könyveiben rengeteg példa van)
A mondókák mellett verseket is mondjunk: az élményt kell figyelnünk; amikor a gyerek „felragyog” a mű hallatán, számára már esztétikai élményt is nyújt (tagolatlan, komplex esztétikai élmény – még nem irodalmi, inkább zenei) – 1 éves kor táján jelenik meg. A formai elemek adják az alapot a későbbi tartalmi élményhez.
2 éves kor:
- beszédértés, majd aktív beszéd
- ha nem kap irodalmat, akkor a belső képek nem alakulnak ki
- ne elvont fogalmakkal dolgozzunk, mert nem fogja tudni megtanulni a képalkotást
- a tv kész képet ad, ez nem jó, mert nem alakul ki a képalkotás gyakorlata
2-3 év között:
- kisgyerek- és kisállat-történeteket kell olvasni, mesélni
- ebben a korszakban a felnőtt ne legyen rossz a történetben – jó legyen a vége, jók legyenek a felnőttek és semmiféle gonosz ne legyen benne; így alakul ki az optimista világkép
A CD-ről hallgatott mese azért nem jó, mert a gyerek nem részese, valószínűleg nem is érti, valamint a beszéd elsajátításában alapvető szerepe van az utánzásnak, és ugye, ebben az esetben nem látja az artikulációt. Ugyanez vonatkozik a rajzfilmekre, meg a későbbiekben a szinkronizált filmekre.
Tedd félre hát a mesekönyveket, mondókázzatok közösen, énekelj neki, még akkor is, ha úgy gondolod, nincs jó hangod, mert a gyereknek az édesanyja hangjánál nincs szebb a világon.
Egy ekkora gyereknek nem feltétlenül kell mesekönyv a meséhez. A beszéd elsajátításának kezdeti időszakában nincs is jelentősége. Az enyémek sem szerették. Gyönyörű várakat építettek a leporellókból, de a benne lévő történetek jó ideig nem kötötték le őket.
Mire van szüksége egy 2-3 év körüli babának? A mese hatásának előkészítésére. Hadd idézzek az egyik munkámból részleteket:
A mese hatásának előkészítése:
- mesélni már magzati kortól kell
- születés után dalok, mondókák: monoton legyen, halkuljon és lassuljon, ne legyenek benne éles, nagy váltások
- bármilyen dal jó bölcsődalnak, ha megfelel a fenti kritériumoknak
- a biológiai örömhöz (ringatás) hozzátartozik az esztétikai öröm is a bölcsődallal: ez így beépül a tudatalattiba – ezzel alapozzuk meg a későbbi irodalmi örömöket
- addig kell a bölcsődal és a mondóka, amíg a gyerek igényli
Mondókák:
- néhány hetes kortól mondhatjuk a csecsemőnek (a bölcsődallal együtt)
- a mondókákat művelethez és korhoz köthetjük – jellemző, hogy kezdetben a felnőtt az aktív; amikor a gyerek már ismeri a mondókát, ő válik azzá, ilyenkor a felnőtt már lassan ki is vonulhat
- ringatók: Hinta-palinta; Zsipp-zsupp…
- amikor már segítséggel tud ülni, és a keze szabad, már lehet vele játszani: tapsoltatás: Töröm, töröm a mákot
- csiklandozók: a gyerek nem nagyon szereti, inkább csak jelképes legyen
- amikor biztonságosan ül: höcögtetők, lovagoltatók: Csett Pápára…
- feláll: Áll a baba…; Cini-cini muzsika…
- elindul: Jár a baba…
- képes leülni: Sétalunk, sétálunk…
- guggol: Ég a gyertya…; Nyuszi ül a fűben
(Füzesi Zsuzsa Mondókás könyveiben rengeteg példa van)
A mondókák mellett verseket is mondjunk: az élményt kell figyelnünk; amikor a gyerek „felragyog” a mű hallatán, számára már esztétikai élményt is nyújt (tagolatlan, komplex esztétikai élmény – még nem irodalmi, inkább zenei) – 1 éves kor táján jelenik meg. A formai elemek adják az alapot a későbbi tartalmi élményhez.
2 éves kor:
- beszédértés, majd aktív beszéd
- ha nem kap irodalmat, akkor a belső képek nem alakulnak ki
- ne elvont fogalmakkal dolgozzunk, mert nem fogja tudni megtanulni a képalkotást
- a tv kész képet ad, ez nem jó, mert nem alakul ki a képalkotás gyakorlata
2-3 év között:
- kisgyerek- és kisállat-történeteket kell olvasni, mesélni
- ebben a korszakban a felnőtt ne legyen rossz a történetben – jó legyen a vége, jók legyenek a felnőttek és semmiféle gonosz ne legyen benne; így alakul ki az optimista világkép
A CD-ről hallgatott mese azért nem jó, mert a gyerek nem részese, valószínűleg nem is érti, valamint a beszéd elsajátításában alapvető szerepe van az utánzásnak, és ugye, ebben az esetben nem látja az artikulációt. Ugyanez vonatkozik a rajzfilmekre, meg a későbbiekben a szinkronizált filmekre.
Tedd félre hát a mesekönyveket, mondókázzatok közösen, énekelj neki, még akkor is, ha úgy gondolod, nincs jó hangod, mert a gyereknek az édesanyja hangjánál nincs szebb a világon.
-
Vénusz08
Re: megkésett beszédfejlődés
Kedves Zsuzsi!
Nagyon köszönöm a sok jó tanácsot és külön köszönöm, hogy beírtad ezt a részletet, nagyon hasznos!
Egyébként mondókázni sokat szoktunk, de leginkább a mozgással egybekötött érdekli, amelyikben ő is aktívan részt vehet, amelyiket ülve, állva mondom, de nincs hozzá mozdulat azok nem érdeklik és ha többször elmondom hasonlóan reagál rá, minta olvasnék (azonnal észreveszi benne a láthatatlan könyv olvasását?!). Úgyhogy ezekhez egy kis kitalált mozdulatokat szoktam csinálni, amin eleinte jókat kuncogott, mostanában meg már próbálgatja utánozni is.
Mégegyszer köszönöm!
Marcsi
Nagyon köszönöm a sok jó tanácsot és külön köszönöm, hogy beírtad ezt a részletet, nagyon hasznos!
Egyébként mondókázni sokat szoktunk, de leginkább a mozgással egybekötött érdekli, amelyikben ő is aktívan részt vehet, amelyiket ülve, állva mondom, de nincs hozzá mozdulat azok nem érdeklik és ha többször elmondom hasonlóan reagál rá, minta olvasnék (azonnal észreveszi benne a láthatatlan könyv olvasását?!). Úgyhogy ezekhez egy kis kitalált mozdulatokat szoktam csinálni, amin eleinte jókat kuncogott, mostanában meg már próbálgatja utánozni is.
Mégegyszer köszönöm!
Marcsi