Hyperkinetikus magatartászavar BNO: I.F 90.1
Elküldve: 2012.01.28. 11:19
Kedves Mindenki!
Hosszú évek kálváriája után most már tényleg nem tudom, mit is tehetnék..A kisfiam 9 éves és a címben említett 'betegséggel' küszködünk óvodás kora óta. Jelenleg ez a 3. iskola, de már ez sem sokáig, mert elég rossz a helyzet. Vecsésen élünk és sajna itt egy hagyományos iskolába jár, ahol nincs semmilyen fejlesztő pedagógus. Az osztály létszáma 34, a tanárnő, a szülők, az osztálytársai gyűlölik a gyereket. Sajnos nem lehet már igazán megállapítani, hogy hogyan is kezdődött a konfliktus. A fiam beleszól az órába, nem tud végig ülni egy tanórát, sokszor elfelejti a cuccait elvinni, megcsinálni a házi feladatot, habár napközis és egész nap az iskolában van. Az iskola kérése, hogy vigyem el. Ezt már megszoktam, általában az iskolákban ez a probléma megoldása, ha a gyerek nincs ott, akkor nincs baj sem. Megértem, hogy a tanárnak nem csak az én gyerekemmel kell foglalkozni, aki egyébként két személyes helyzetekben kiválóan teljesít, viszont a saját korosztályában nem találja a helyét. Az IQ - ja 105. Viszont nekem Ő a legfontosabb és nem fogom tétlenül nézni, ahogyan a mai magyar oktatási rendszer teljesen tönkre teszi. Az utóbbi években számtalan szakember megvizsgálta, de még egyik sem mondta, hogy itt egy lista az olyan iskolákról, ahova Ő járhat. Kérdésem, hogy ha én kiválasztok egy iskolát Pesten, aminek az alapító okiratában benne van a SNI gyerekek fogadása, akkor ezt technikailag hogyan kell intéznem, hogy valóban felvegyék. Pesten dolgozom, minden nap be tudom vinni és hozni is tudom. Ha alapítványi iskolában gondolkozom, tudok e bármilyen támogatást igénybe venni. Bármire hajlandó vagyok, csakhogy a fiamat boldognak lássam. A pszichiáter szerint, lehet, hogy a gyógyszeres kezelés jó lenne, na ja, gondolom ez a legegyszerűbb.
Ha van valakinek tapasztalata, ötlete, azt várom..
Üdvözlettel
Egy tényleg már nagyon aggódó anyuka
Hosszú évek kálváriája után most már tényleg nem tudom, mit is tehetnék..A kisfiam 9 éves és a címben említett 'betegséggel' küszködünk óvodás kora óta. Jelenleg ez a 3. iskola, de már ez sem sokáig, mert elég rossz a helyzet. Vecsésen élünk és sajna itt egy hagyományos iskolába jár, ahol nincs semmilyen fejlesztő pedagógus. Az osztály létszáma 34, a tanárnő, a szülők, az osztálytársai gyűlölik a gyereket. Sajnos nem lehet már igazán megállapítani, hogy hogyan is kezdődött a konfliktus. A fiam beleszól az órába, nem tud végig ülni egy tanórát, sokszor elfelejti a cuccait elvinni, megcsinálni a házi feladatot, habár napközis és egész nap az iskolában van. Az iskola kérése, hogy vigyem el. Ezt már megszoktam, általában az iskolákban ez a probléma megoldása, ha a gyerek nincs ott, akkor nincs baj sem. Megértem, hogy a tanárnak nem csak az én gyerekemmel kell foglalkozni, aki egyébként két személyes helyzetekben kiválóan teljesít, viszont a saját korosztályában nem találja a helyét. Az IQ - ja 105. Viszont nekem Ő a legfontosabb és nem fogom tétlenül nézni, ahogyan a mai magyar oktatási rendszer teljesen tönkre teszi. Az utóbbi években számtalan szakember megvizsgálta, de még egyik sem mondta, hogy itt egy lista az olyan iskolákról, ahova Ő járhat. Kérdésem, hogy ha én kiválasztok egy iskolát Pesten, aminek az alapító okiratában benne van a SNI gyerekek fogadása, akkor ezt technikailag hogyan kell intéznem, hogy valóban felvegyék. Pesten dolgozom, minden nap be tudom vinni és hozni is tudom. Ha alapítványi iskolában gondolkozom, tudok e bármilyen támogatást igénybe venni. Bármire hajlandó vagyok, csakhogy a fiamat boldognak lássam. A pszichiáter szerint, lehet, hogy a gyógyszeres kezelés jó lenne, na ja, gondolom ez a legegyszerűbb.
Ha van valakinek tapasztalata, ötlete, azt várom..
Üdvözlettel
Egy tényleg már nagyon aggódó anyuka
