Az ikreim 5 évesek lettek karácsonykor. Jelenleg középső csoportosak vegyes csoportban! Az Óvónőnk véleménye szerint nevelési tanácsadásra kell mennünk, mert az egyik nem üli végig a meseolvasást kb. havonta 2X feláll, valamint nincs mindíg kedve részt venni a munkában. Ezért magatartászavart, koncentráció képesség zavart és fejlettségi szint megállapítást jelölt meg a beutalónkon!
Valamilyen szinten egyet értek vele, de amikor elkezdtük az óvodát, az első egyedül eltöltött nap után nem akartak menni, mert valami sérelem érte Őket! Októbertől decemberig jártak, majd januárban betegség miatt kimaradtak s mikor februárban vinni akartam őket, az Óvónő elutasított, hogy csak a tavaszi szünet után menjünk! Így a második félév 1 hónapból állt! Nem is csoda, hogy nem tudna közösségbe megfelelően viselkedni, ilyen nem együttműködés mellett!
A nyáron nem mehettünk május végétől, csak szeptemberben kezdtünk!
Innentől szívesen mentek oviba, részt vettek a szerepléseken! nem lenne gond, ha nem ikrek lennének, mert akkor az egyik még maradhatna tovább oviba, a másik mehetne suliba(2011 őszén)! Nem tudom, helyesen tettem-e, hogy zöld utat adtam a nevelési tanácsadáson való részvételnek! sokat foglalkozom velük itthon is! Én egy kicsit úgy érzem, hogy ezzel megbélyegzik a gyerekeimet!
Hogyan lehet helyesen eljárni ilyen esetben?

Ne aggódj, hiszen még nem mennek iskolába. Bőven van idejük fejlődni, tanulni, beilleszkedni. Semmivel nem késtetek el. A nev.tan. vizsgálata nem bélyegzi meg őket, viszont tanácsot kaphattok.
Az otthoni játék, foglalkozás sokat jelent, és az önbizalom fejlesztése is elengedhetetlen.
Dóri

Kedves Dóri!
Nagyon sokat segítették ezzel a pár kedves szóval!
Azóta már kétszer is beszéltünk erről az óvónővel, aki abszolút tényleg csak jó szándékkal közelít felém! Én maximálisan megbízom benne, és neki az a célja, hogy a fiaim tutira együtt mehessenek iskolába, mert okosnak és jól neveltnek mondja őket csak ezt a magatartási problémát kell megoldanunk 1,5 év alatt!
Még egyszer köszönöm, nagyon jó hogy te teljesen kívülállóként segítettél nekem!
Adett

Kedves Adett!
Ne ijedj meg attól, amit mások mondanak, főleg, ha biztos vagy abban, hogy a gyerekeid értelmével és érzelemvilágával minden rendben van. Én csak a saját tapasztalatom szeretném megosztani veled. Nekem is ikreim vannak, igaz, már 18 évesek, de nagyon sok megrázkódtatás ért miattuk, ezért szeretnék segíteni, hogy mások ne essenek azokba a csapdákba, amikbe én.
Először is: attól, hogy ikrek, nem egyformák, nem lehet egy kalap alá venni őket. Nálunk a lányom kedves, nyitott egyéniség, imádták már az oviban is. Szeretett szerepelni, szépen rajzolt, és ha leültették, addig ott maradt, amíg nem szóltak, hogy felkelhet. A fiam zárkózott, bizalmatlan, örökmozgó és makacs teremtés, az óvónők és tanárok rémálma. Én mégis imádom. Szóval volt rá panasz bőven. Aztán jött az iskolaérettségi vizsgálat, ahol kiderült, hogy lányom iskolaérett, a fiam nem. Nem értelmi problémái voltak, ezért úgy gondoltam, majd beérik, és együtt indítottam iskolába a kettőt, mert nem akartam szétválasztani őket. Nagy hiba volt. Helyrehozhatatlan károkat "szenvedett" a fiam, tanulási problémái végigkísérték a 8 év alatt, és ezek magatartási problémákat is generáltak.
A te gyerekeid még nem mennek iskolába, de ha ilyen problémáid vannak, javaslom, hogy vagy válaszd szét az ikreket, vagy a másik gyermeked is fogd vissza egy évre az oviba. Én, ha visszafordíthatnám az idő kerekét, ezt tenném. Így adnék a legdrágább kincseimnek még egy évet a gyermekkorból. "Harcolni" ráérnek később is. Ismerősi körömben volt ilyenre példa, sokszorosan megérte: a gyerek jó tanuló, kiegyensúlyozott volt, és senkit sem zavart, hogy 1 évvel idősebb, mint az osztálytársak. Egyszerűen csak nem kell tudatosítani bennük, hogy mikor lesznek hivatalosan iskolások és kész.
És még egy fontos dolog: az otthoni téma ne az legyen, hogy az óvónő szerint mit kellene tenni, hanem azt éreztesd vele, hogy ugyanolyan értékes, mint a többi gyerek, és te nem azért szereted, mert szép, vagy jó, hanem azért, mert van.

Zsuzsi!

Nagyon hálás vagyok Neked a leírtakért! Nekem nincsenek ikreim - csupán pedagógusként próbálom meggyőzni a szülőket - sajnos eredménytelenül. Most legalább el tudom küldeni őket erre a honlapra, s egy szülő véleményét is megoszthatom velük. Köszönöm!

Kedves Zsuzsi!
Köszönöm, hogy leírtad, miként éltétek meg az iskolakezdést!
Könnyű egy lívülállónak véleményt mondani, hogy miként kell nevelni a gyerekeket, de egy "ikres" szülő tanács mindig aranyat ér!
Még nem látom igazából mi lesz velünk az iskolakezdésre, de még a tanácsadóba sem voltunk, csak a beutalónkat küldték el!
Attól félek én is amit te írsz, hogy mivel nem egyforma a fejlettségi szintük, nem egyszerre kellene menniük iskolába, de nem tudom miként élnék ezt meg, főleg az a gyerkőc, aki ovis marad és nem is igazán szereti az ovit! Jártak zeneoviba is, de amikor nem akart menni az egyik, nem ment a másik sem! Próbálom őket elkülöníteni, hátha szembekerülünk ezzel az iskolakezdési problémával, de nem igazán sikerül! Remélem mehetnek majd együtt suliba, én egyenlőre még bizakodó vagyok, de majd az illetékesek döntenek!
Azért nagyon köszönöm a hozzászólásodat, nagyon tanulságos és megfontolandó amiket ítrál! Köszönöm!
Adett

Kedves Adett!
Én sem vagyok ikres szülő, csak egy öreg róka a pályán.
A tanítványaim között volt iker. Az egyiket - nevezzük Petinek iskolaérett, a másikat Pistinek, - lassúbb ő maradhatott volna oviban. A szülők ragaszkodtak az iskolához. Pisti kezdett lemaradni társaitól, végül egy kis létszámú osztályba javasolták. A legnagyobb baj itt kezdődött. Szét lettek választva a gyerkőcök és ez nagyon megviselte őket. Így a jól haladó Petit áttették a testvére mellé a kis létszámú osztályba. Míg nem kerültek egymás mellé, sírtak, rendszeres volt az éjszakai bepisélés, nem akartak iskolába menni stb.... Végül megnyugodott a két gyerek, egymás mellett ültek a padban is.
De nagy törés volt ez az élezükben, a szülők elmondták, ha vissza lehetne forgatni.....
Nehéz a döntés az biztos, ha a saját gyerekeim lennének, kérném, maradjanak még egy évig ovisok. Ráérnek felnőni, maradjanak tovább boldog gyerekek.

Szia Adett!!
A mi családunk ikrei még csak két évesek.
Otthon nevelődnek, nem járnak közösségbe. Ők sem egyformák. Nem is baj. Az egyiket ezért szeretjük, a másikat azért. Hol utolérik, hol lehagyják egymást. Az egyik irányító, a másik utánozó típus. Ez az utánzás van amikor előny, de van amikor hátrány. Az utánzásra hajlamos kicsi minden tekintetben gyorsabban fejlődik, mégsem ő a domináns. Nem annyira kreatív, mint az ikertestvére.
Hogy mi lesz később? Azt majd meglátjuk. De nem akarjuk elválasztani őket, ha csak egy mód van rá. Persze van még időnk. Nektek is.
És egy jó óvónéni aranyat ér. Ha az iskolaérett még marad az oviban a testvére kedvéért, a differenciált bánásmód biztosítja a fejlődését, tágítja érdeklődési körét, és a szülők is rátehetnek egy-két lapáttal.
Az ikerhelyzetből nagyon sok érdekes, aranyos helyzet adódik. Ezt csak az ikresek értik.
A szülői feladat nemcsak duplázódik, hanem minőségileg is más. És nagyon-nagyon nehéz.
Sok-sok erőt kívánok neked!!! Problémák vannak, lesznek is, de az örömet senki nem veheti el tőled.!!!!
Dóri

Kedves Mindenki!
Köszönöm azt a sok elismerést, amit kaptam Tőletek ezzel a témával kapcsolatban, higgyétek el, nagyon jól esik, hogy végre én is segíthetek. Nekem a rossz döntésem miatt egész életre szóló lelkiismeretfurdalásom van, mert megnehezítettem a fiam boldogulását. Egyébként testvérharcot is szült nálunk ez a döntés, mert a lányom állandóan megjegyzéseket tett az otthoni tanulásnál, ami még jobban frusztrálta a fiam. Ezért írtam azt, hogy ne válasszátok szét az ikreket, csak ne tudatosítsátok bennük, mikor lennének "hivatalosan" iskolások, és vissza kell fogni mind a kettőt. Sokszorosan megéri!
Zsuzsi

http://www.gyermeksziget.hu/ikrek_forum.php
Ezen a fórumon sokmindenről szó esik pl ikrek iskolakezdéséről is.
Érdemes mások tapasztalatait is elolvasni. Sokat segíthetnek. Különösen a gyakorlat oldaláról nézve.
(Persze nem szabad elfelejteni, hogy minden helyzet és minden gyerek más, dönteni saját magunknak kell!)
Kicsi ikrekhez a babanet.hu-t ajánlom.
Dóri