Sziasztok!
Keresem a Fejlesztő Pedagógia c. folyóirat 2004. 4-5. számát. Pontosabban a 24-31.oldala érdekelne /Szűrőeljárások.../.
Ha valamelyikőtök tudna segíteni, köszönöm szépen előre is!
Üdvözlettel: Évi
Évi!
A weblinkek,oktatás címszó alatt meg lehet találni a Fejl Ped. folyóirat bármely számát
(matarka.hu ).
Itt biztos megkereshető az anyagod.
Ha netán nem találod, szeptemberben segíthetek, nekünk megvan a suliban.
Szia, Dóri
Sziasztok!
Úgy látom, hogy nem gond, hogy tegező viszonyban írom a levelet. Elnézést, ha valakit ez bánt. Szóval! Én igazából nem vagyok fejlsztő pedagógus, csak igyekszem pótolni a szerepét. Védőnőként dolgozom egy településen, ahol nincs egyéni fejlesztésre lehetőség. Most végeztem szociálpedagógia szakon, de ez nem nagyon segít rajtam ebben az estben. Szeretném a ti segítségeteket kérni. Van egy 7. osztályos fiú, akivel hetente egyszer foglalkozom. Ő nagyon rossz szoc. körülmények között él, és én, mint jelzőrendszeri tag igyekszem az útján segíteni. Sok problémája van a tanulással és magatartászavarral is küszködik. Szerintetek a házi megoldása és a kötetlen beszélgetés mellet mi az, amivel kitölthetnénk azt a 45 percet hetente? Nem tud bejárni a Nevelési Tanácsadóba, az iskolában pedig senki sem korrepetálja és segíti, csak annyival, hogy "meg kell változnod, mert ez nem vezet jó irányba". Szerintem segítség nélkül nem fog megváltozni. Mit tanácsoltok? Én pályaorientációs feladatokban is gondolkodom, mert fogalma sincs, hogy mi lesz belőle. nem akarok kalózkodni más szakterületen, de ennek a gyermeknek nem segít senki. Úgy gondoltam, hogy ez azért jobb, mint semmi. Mit gondoltok? Lehet, hogy többet ártok, mint használok ezzel? Remélem, hogy nem . Szeretném, ha segítenétek! Nagyon köszsönöm: Ági
Ui. : Megköszönném, ha az e-mail címemre válaszolnátok: remeczky@freemail.hu
Szia Ági!
Persze, hogy tegeződhetünk. Köszi, hogy segíteni akarsz.
És hát dehogy ártasz. Aki segít, az mind "fejlesztő". (Csak nem mindig hivatalosan.)
Azért írok ide, mert hátha valaki kibővíti a kérdéseimet. Esetleg a megoldásokat is.
Te, mint védőnéni hogyan kerülsz kapcsolatba egy tinivel?
A szóban forgó gyerek sni?
Netán cigánygyerek? (nem félreérteni!!!). Túlkoros?
Van szakvéleménye? Ha igen, akkor mi a lényeg?
Ha van válasz, akkor folytatom.
Dóri
Szia Dóri!
nagyon aranyos vagy. Ez a gyerek SNI és cigány. Azt hiszem, hogy egyszer bukott. Szakvéleménye nincs, mivel nem járt nevelési tanácsdaóba. Én úgy kerültem vele kapcsolatba, hogy az én körzetemben lakik és az iskolában is gondoztam. A körülményei miatt esetkonferencia volt az ügyében, ahol a védelembe vétel volt a téma. Azért ajánlottam fel a segítségemet, mert a védelembe vétel során feltételeket szebnak és elvárásokat, amit a családnak és a gyermeknek teljesíteni kell. Ez a gyerek nem kapott semmi segtítséget ahhoz, hogy "megváltozzon", ami a védelembe vétel célja volt. Ezért már ott mondtam, hogy olvastam a Bradly, az osztály réme című könyvet és szívesen segítenék neki. Már akkor is leszöügeztem, hogy nem vagyok pszichológus és magatartásterapeuta sem, így csak az önszorgalomból összerakott dolgokra tudok alapozni. Így kezdődőtt. Védelembe vételre nem került sor. Azóta már kb. 4-szer volt nálam. Ilyenkor hozok otthonról neki néhány autós újságot, amivel megköszönöm, hogy eljött hozzám. Minden foglalkozáson azt csinálunk, amit ő szeretne. (ezt azért tartom fontosnak, mert ettől a gyerektől még soha senki nem kérdezte meg, hogy mit szeretne). Ezzel a helyzettel azonban nem él vissza. Kér külön feladatot az iskolában és azokat oldjuk. beszélgettünk már a serdülőkori dolgokról, ami igazából a szaklterületem. Minden foglalkozást azzal zárunk, hogy egy színes képeslapon írok neki pár sort, hogy elrakhassa emlékbe. Ennek a lényege az, hogy ezek a lapok a szájjal és lábbal festő művészek képei alapján készült és ennek segítségével még az is tehet csodás és maradandó dolgokat, akinek hiányzik a karja. Utaltam rá, hogy mivel neki megvan mindene, ezért ő előnyben van. Persze ez azért nem teljesen így van, de ezt te is tudod és tapasztalod. A lapra csak pozitív dolgokat írok és apró pozitív megnyilvánulásait iszonyatosan kiemeklem és dícsérem. Az édesanya elmondása szerint nagyon szeret ide járni és mindíg örömmel újságolja, hogy mi történt a foglalkozáson.
Igen, de az ötleteim kezdenek kimerülni. Segítsetek! Milyen feladatokat csináljunk.
Köszi: Ági
Ügyi vagy.
A pozitív értékelés nagyon jó. Meg a páros együttműködés is.
Én úgy gondolom, hogy a gyerek érdeklődésének, tudásának színtjén lévő rejtvények, építőjátékok, tankönyvkiegészítők nagyon jók.
Én a rejtvényekre esküszöm. Szabadidőben más kötöget vagy mittudomén, én meg rejtvényeket gyártok. Nálunk nagyon bejön.
Dóri