Kedves gyógypedagógusok és fejlesztőpedagógusok!
Orosztanárból átképzett némettanár vagyok, de így sem nagyon tudok munkát találni. Nemrég érdekelni kezdett a fejlesztőpedagógia, részben, mert ez egy egyre szélesebb réteget érintő terület, részben, meg azért, mert új utakat keresek az idegennyelv tanításban. Lényeg, hogy szeretnék találni, egy olyan szakképzést, ami jogosultságot ad a tanulási nehézségekkel küzdő gyerekek fejlesztésére. Én azt hittem, hogy a fejlesztőpedagógus kompetenciája ez, de látom, hogy nagy itt a sokszínűség, és nehéz eligazodni benne. A fejlesztőpedagógus - a felvi.hu által megadott képzések leírása szerint - csak BTMN-es tanulókkal foglalkozhat, SNI-sekkel nem. Ehhez képest itt a honlapon azt találtam, hogy létezik SNI a) és b), és, hogy az utóbbiak fejlesztésével fejlesztőpedagógus is megbízható. Kérdésem tehát, hogy pl. az ELTE vagy a Debreceni Egyetem fejlesztőpedagógus képzése tényleg nem ad jogosultságot az SNI b) kategóriába tartozó tanulók fejlesztésére, vagy csak az oldal szerkesztői nem tudnak róla hogy létezik egy ilyen alkategória? Én organikusan egészséges, tanulási nehézségekkel küzdő, általános- és középiskolás gyerekekkel szeretnék foglalkozni, azokkal, akiknek dyslexiás, dysgraphiás problémáik miatt nehézséget okoz az idegennyelv tanulása, de talán a megfelelő módszerekkel segíteni lehetne rajtuk.

Kedves bbhk!

Az a képzés, amelyet te olvastál a felvi.hu-n óvodapedagógus, tanító ill. tanár végzettségre épülő, újabb diplomát adó képzés, fejlesztő-differenciáló szakpedagógus diplomát ad. Ezzel a végzettséggel kizárólag BTMN tanulókat láthatsz el. SNI tanulókat csak gyógypedagógus végzettségű szakember fejleszthet.

Nincs SNI a) és b) kategória. A köznevelési törvény szerint (4. § 12.) kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanulók vannak.
a) különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló:
aa) sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló,
ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló,
ac) kiemelten tehetséges gyermek, tanuló.

(4. § 23.)
Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd.

(4. § 2.)
Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek

A fejlesztő pedagógusok kompetenciakörébe tartoznak a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel (BTMN) küzdő gyermekek, a sajátos nevelési igényű tanulók ellátása a gyógypedagógia hatásköre, de a gyógypedagógus elláthat BTMN tanulókat. Például a diszkalkulia, mint súlyos tanulási zavar már SNI kategória, de a számolási nehézség BTMN.

Én 10 éve kizárólag BTMN tanulókkal foglalkozom fejlesztő-differenciáló szakpedagógusként, ezzel kapcsolatban tudok neked segíteni. Ha SNI tanulókkal (pl. diszgráfiás) is szeretnél foglalkozni, javaslom, hogy végezz gyógypedagógia szakot.

Kedves antschika!
Köszönöm szépen a részletes választ. Ezzel az SNI a) és b)-vel kapcsolatban biztosan valamit félreértettem (pedig itt olvastam a honlap kezdőoldalán). Én is arra a következtetésre jutottam, - ismerősöket kérdezgetve - hogy, ha ezzel szeretnék foglalkozni, el kellene végeznem a gyógypedagógiát. De sajnos egy nyolc féléves képzés ára ma már milliós nagyságrendű, ezért valószínűleg le kell mondanom róla. Nekem már nincsenek kihasználatlan államilag támogatott féléveim, azt már megkaptam az orosztanár-átképzéssel. Úgyhogy a plusz egy szak valószínűleg nem lesz meg. De a másik álom még megvalósulhat: az új utak a nyelvoktatásban. Arra gondoltam, hogy, ha egy ilyen fejlesztő-differenciáló szakképesítést szereznék, legálisan meghirdethetnék nyelvtanfolyamot pl. dyslexiásoknak, hiszen én nem fejleszteni akarnám őket, hanem csak speciális módszerekkel oktatnám nekik az idegennyelvet. Elvileg az iskolában is, amikor benn ülnek az órákon, speciálisan kell őket kérdezni, foglalkoztatni. Tehát úgy gondolom, ez nem lenne törvénybe ütköző. ha neked ilyen végzettséged van, meg tudnád nekem írni, hogy ezekről a dys-es problémákról, és a tanításukat érintő speciális módszerekről mennyire mély ismereteket lehet szerezni egy ilyen szakképzésen?