Kedves Mari! és Mindenki!
Nagyon szépen lett összefoglalva, de mielőtt nagy lelkendezésbe kezdenénk, azért van ebben a módosításban egy számomra zavaró.
VAgyis eddig egy gyerek, ha SNI a kategóriába került, akkor megkapta (kötelező jelleggel) a kódok valamelyikét, ez feltétel volt. Ez nem volt itt eddig senki számára egyértelmű? vagy én tudok valamit pontatlanul? Vagyis miért kell törvényben ezeket a kódokat felsorolni? de lehet csak én vagyok értetlen, és ne értse félre senki, csak azt szeretném, akármint egy állandó belső kritikus/ellenzéki
, hogy a kezünkből kikerülő anyag minél pontosabb legyen. És az is lehet, hogy nincs igazam, engem meg lehet győzni.. vagy nem?? !!
Ha SNI b-s, akkor nem kapott kódot és jobb esetben visszautalta a nevtan hatáskörébe.
Másik..
az (ex) okt- és kult. miniszter rendeletét, vagyis az új szakszolgálati törvényt is olvassa el mindenki, kötelező olvasmány ezentúl
4/2010. II. 19. OM rendelet
no, idézgetek belőle:
A KÜLÖNLEGES GONDOZÁS
A szakértõi és rehabilitációs tevékenység
9. § (1) Az országos szakértõi és rehabilitációs feladatok a következõk:
a) a hallás-, látás-, mozgás- és beszédfogyatékosság, valamint az írott nyelvi képességek vizsgálata,
b) az a) ponthoz kapcsolódó értelem- és személyiségvizsgálat.
(2) A tanulási képességet vizsgáló szakértõi és rehabilitációs feladatok a következõk:
a) az értelmi fogyatékosság megállapítása vagy kizárása,
b) gyermek- és ifjúságpszichiátriai szakorvosi vagy gyermekneurológiai szakorvosi vizsgálat igénybevétele mellett
ba) az autizmus spektrum zavarok megállapítása vagy kizárása,
bb) a megismerõ funkciók vagy a viselkedés fejlõdése organikus okra visszavezethetõ tartós és súlyos
rendellenességének (a továb biak ban: a megismerõ funkciók vagy a viselkedés fejlõdésének tartós és súlyos
rendellenessége) megállapítása vagy kizárása,
bc) a megismerõ funkciók vagy a viselkedés fejlõdése organikus okra vissza nem vezethetõ tartós és súlyos
rendellenességének (továb biak ban: a megismerõ funkciók vagy a viselkedés fejlõdésének súlyos
rendellenessége) megállapítása vagy kizárása.
(3) A tanulási képességet vizsgáló szakértõi és rehabilitációs feladatok között – a fõvárosi, megyei fejlesztési tervben
meghatározottak szerint – ellátható a beszélt és írott nyelvi képesség, az értelem- és a személyiségvizsgálat feladata is.
(4) A (2) bekezdésben meghatározott feladatokat a tanulási képességet vizsgáló szakértõi és rehabilitációs bizottság látja
el. Ha a fõvárosban, megyében, kistérségben több tanulási képességet vizsgáló szakértõi és rehabilitációs bizottság
mûködik, a bizottságok közötti munkamegosztást a bizottságok fenntartója állapítja meg.
Fõbb differenciáldiagnosztikai szempontok a megismerõ funkciók vagy a viselkedés fejlõdésének, illetve a megismerõ
funkciók és a viselkedés fejlõdésének tartós és súlyos rendellenessége (közoktatásról szóló tör vény 121. § (1) 29.
a) pontja alapján sajátos nevelési igényû gyermek, tanuló), valamint a megismerõ funkciók vagy a viselkedés
fejlõdésének, illetve a megismerõ funkciók és a viselkedés fejlõdésének súlyos rendellenessége (közoktatásról szóló
tör vény 121. § (1) 29. b) pontja alapján sajátos nevelési igényû gyermek, tanuló) SNI kategóriák megállapításához
A tartós és súlyos rendellenesség
– A komplex tünetegyüttes háttértényezõi biológiai (organikus, funkcionális) eredetûek, amelyeket szakorvosi,
vagy pszichológiai vélemény, megítélés támaszt alá;
– Igazolhatóak a zavarok korai kezdetei (pl. fejlõdésben mutatkozó rizikótényezõk, korai logopédiai kezelés
szükségessége stb.);
– Kisgyermekek és óvodások esetében vizsgálati eredményekkel igazolhatóak pl. a beszéd-, vagy a szenzomotoros
integráció fejlõdésének súlyos zavarai;
– Az általános és középiskolai tanulók esetében a korábban igazolt problémák maradványtünetek formájában
fennmaradtak;
– A teljesítményzavar hátterében a kognitív folyamatok és a viselkedésirányítás mûködési zavara áll, nem
pedagógiai vagy a mûvelõdési esélyegyenlõtlenségbõl származó sikertelenség;
– A befektetett pedagógiai segítségnyújtás megfelelõ minõsége (megfelelõ szakképzettséggel rendelkezõ
szakember által biztosított rendszeres fejlesztés) ellenére a tünetek nem szûntek meg;
– Az intellektuális összteljesítmény erõsen szórt intelligenciastruktúra, részképesség zavarok, specifikus zavarok
fennállása mellett az átlagövezetbe tartozik és 1 standard deviációnál nagyobb eltérést többnyire nem mutat.
Súlyos rendellenesség
– A tünetegyüttes háttértényezõi között biológiai (funkcionális) és pszichoszociális okok szerepelhetnek,
amelyeket szakorvosi, vagy pszichológiai vélemény, megítélés támaszt alá;
– Nem igazolható egyértelmûen a korai beszéd- vagy a szenzomotoros integráció fejlõdésének zavara;
– A teljesítmény-, és viselkedészavar hátterében pszichogén tényezõk mutathatók ki;
– Az intellektuális összteljesítmény egyenetlen struktúrát mutat, az átlagövezetbe tartozik és 1 standard
deviációnál nagyobb eltérést többnyire nem mutat.
Itt összefoglalták újra az egészet, ha van javaslat ennek a pontosítására, azt is jelezze, vagy ha nem egyértelmű itt valami.
)