Sziasztok!
Egy kérdéssel fordulok hozzátok. Iskolánkban van néhány olyan sni-s tanuló, akik után nem vesz fel emelt normatívát, mert a szakvéleményben előírt feltételeknek nem tud az intézmény maradéktalanul megfelelni. Eddig rendben is van, csakhogy nyitva maradt egy kérdés. Így is jár ezeknek a gyerekeknek például az ingyenes tankönyv? A kérdés azért merült fel a vezetőségben, mert sok helyen bevált az a gyakorlat, hogy ez esetben nem, hiszen azt az intézmény fizeti, elvileg az emelt normatívából, ami nekik ugye nincs. De ugyanakkor a gyermek mégis csak sni-s, ezért járna. Van erre valamiféle irányadó rendelet vagy törvény? Esetleg a törvényességnek megfelelő, bevált gyakorlat? Vagy minden intézmény megoldja a problémát, ahogy tudja/gondolja.

Atina

Atina!

A tankönyv ingyenessége független a felvett normatívától.
http://fejlesztok.hu/szuloknek/111-kozl ... rerol.html
Mi úgy oldjuk meg, hogy visszaszedjük a könyveket, - mivel iskolai - és könyvtáriként újra kiadjuk. A munkatankönyvekbe lehetőleg nem íratjuk a gyereket - pl. magyar irodalom, történelem stb , - kivéve a matekkönyv, nyelvtan munkafüzet. Ezt lehet rendelni minden évben és nem akkora összeg. Persze a szülők így is jönnek, hogy nekik jár. Megmondjuk, rendben , lesz új tankönyv, de azt nekik kell fizetni mivel az iskola költségvetése nem bírja. Olyan szülő is van, aki fut a jegyzőhöz, ebben az esetben az önkormányzattal fizettetjük az új könyvet, de ők általában meggyőzik a szülőt, hogy van az iskolai könyvtárban (persze ha az önkormányzatnál tudnak róla)

Nagyon szépen köszönöm a gyors választ.
Ez a gyakorlat valójában nálunk is működik, ezek szerint alkalmazható minden SNI-s gyermekünkre. Nekem ez jó hír, a vezetőségnek nem tudom, mennyire, mert eléggé szűkös idén a pénztárcánk. De szerintem ilyesmin nem fognak fennakadni, legalább ennyivel segítsük őket, ha komolyabb beruházásra nem futja az érdekükben.

Kedves Zsolt!

Nagyon sajnálom, hogy ilyen anyagias vagy! Hidd el a pénz a legkevesebb! Nekem 3 gyermekem van az első kettő zseni.Legidősebb lányom már megkapta a 3. diplomáját is.A középső Közgázon most diplomázik. A kicsi, aki 18 évesen szakközépiskolában 10. évfolyamos SNI-s. Kétszer jártuk a nagycsoportos ovit, az első osztály. Alsó tagozatban kislétszámú fejlesztő osztályba járt. Olyan munkahelyet kellett keresnem, ahol du. 4-kor hazamehetek és otthon nap mint nap leülök vele tanulni. Elhiheted a sok fejlesztő órák, úszás, lovaglás, mozgásterápiás fejlesztés ellenére örülök, ha 22 évesen valami szakmája lesz. Nem beszélve arról, hogy mennyi idő, energia, türelem kell hozzá, hogy csak egy közepes szintet elérjen.Örülj, hogy az ÉLET ilyen kegyes volt hozzád, hogy nem ismered a problémát. Úgyhogy, Te sokkal jobb helyzetben vagy, mint mi SNI-s szülők. Ne irigykedj!!! Nem beszélve arról, hogy a gyermekem az ilyenektől, mint Te mennyit szenved, mert kikezdi minden közösség, mert más mint a többi. De sokkal értékesebb, ezt merem állítani, mert tele van érzelemmel, emberbaráti szeretettel és az élet edzi keményen. Úgyhogy melléállva, őt mindenben segítve, bebizonyítom, hogy legalább olyan értékes tagja lesz a társadalomnak, mint bárki más.

Sziasztok!
A következő kérdésem lenne. Az alapító okiratunk szerint osztályonként 2-3 SNI tanulót fogadhatunk, de van olyan osztályunk több évfolyamon is, ahol 5-6 SNI tanuló van. Sérti-e, és ha igen, mennyiben sérti a tanulók jogait az, hogy az alapító okiratban meghatározott maximális létszám felett vannak az SNI tanulók az osztályban- mindkettő gyermekcsoport szemszögéből?
Előre is köszönöm a választ: Zita

Kedves Zita!

Milyen SNI-s ről van szó? Mert ugye összemosódik a dolog.
1. SNI-s, ért. fogy. /TANAK, TAP/
2. SNI-s, más fogyatékos
3. SNI-s, diszes - ha szakértői véleménye van.

Ha ért. fogy. akkor sérti mindenkinek a jogait, pláne ha létszám feletti. Itt nem beszélhetünk esélyegyenlőségről.
Ráadásul ennyi gyerek van évfolyamonként, még külön osztály is megengedett több évfolyamból összerakva.

Kedves Gabi!
Köszönöm a választ! Többségi iskola vagyunk, egy évfolyamon 3 osztály, így nem haladjuk meg a 30%-os SNI arányt. Az elosztással van baj, mivel a tanító néni választást kissé szabadon engedték a beiratkozáskor. Így lett egy "elit" osztály 1 fő SNI tanulóval, aki sakkversenyeket nyer és 6 kitűnő tanulóval. Egy kevésbé "elit", de még azért jó osztály 2 fő SNI tanulóval, és egy oda tesszük aki a másik kettőbe nem kellett osztály az 5-6 fő SNI tanulóval és a 3-4 BTM-es tanulóval. Értelmi fogyatékos nincs, bár egy gyerek a határt súrolja, a gyerekek tanulási nehézséggel küzdenek.
Véleményem szerint sok területen sérülnek a jogok. Először is, hol itt az esélyegyenlőség? Másodszor minden gyermeket megillet a képességeinek, adottságainak megfelelő nevelés, oktatás.Ezért azt gondolom, hogy mindkettő fél joga erősen sérül. Képtelenség megoldani a megfelelő egyénre szabott differenciálást. Rettentően nehéz tanítani és figyelni mindkettő csoportra. Nem tudom jól gondolom-e a jogok sérülését? Van-e még más terület is?
Zita

Ha nincs köztük értelmi fogyatékos, akkor szerintem nem gond, hány sni gyerek van az osztályban. Feltételezem, hogy elsősorban diszesek vagy áldiszesek, akik lehet, hogy "csak" a rosszul megválasztott módszerek, tankönyvek, haladási tempó miatt nem tudnak úgy teljesíteni, ahogy elvárható lenne

Nálunk kevés gyerek van, és vannak olyan osztályok, amelyekben a gyerekek zöme sni és btm-es, mégsem problémázunk miatta. Legfeljebb tudás terén nem velük fogjuk megváltani a világot... egy osztály, egy tanár munkájának mércéje nem az, hogy hány gyerek nyer sakkversenyt, hanem az, hogy mit tud beletölteni a kis lelkecskékbe és fejecskékbe

Egyébként az írásod alapján megerősödött bennem az a meggyőződés, hogy a nagy iskolákban az integráció leple alatt kiválóan működik a szegregáció...

Működjön is szegregáció, ha leplezve is. Mert kinek az érdekeit szolgálja ha nem a gyerekét? Sok helyen működik külön diszes osztály bújtatva.
Nagyban kiabáljuk az esélyegyenlőséget. Esélyegyenlőség nincs és nem is lehetséges! Az ikrek közül is csak az egyik jön elsőként a világra. A hátrányok csökkentése a célunk és az, hogy minél több sikerélményt éljen át a gyerek.

Nem a szegregáció ellen szóltam, ezt bizonyítják az eddigi hozzászólásaim. A problémám az, hogy az iskolákat és a tanárokat az elért tanulmányi eredményeik alapján rangsorolják, és egy kis iskolában nem lehet megtenni, amit egy nagyban... vagyis az fáj, hogy emiatt még a kicsik létjogosultságát is megkérdőjelezik. És ki látja ott fönn, hogy mit csinál a falusi tanár?!