Integráció, inkluzió

[Zsuzsi]

Az iskolák Alapító Okiratában benne van, hogy milyen gyerekek oktatását vállalják fel. Ha az autizmus ezek között nem szerepel, akkor nemhogy felvenni nem köteles, hanem odavinni sem szabad - a gyerek érdekében.
Egyébként éppen a fent említett irat hivatott az ilyen vitás ügyek eldöntésére - már csak azért is, mert a fenntartó (önkormányzat) fogalmazta meg.

[sünöcske]

Sajnos nagyon sok helyen beleveszik az alapító okiratba az autizmust is pedig még az iskolában dolgozók a diszes gyerekekre sincsenek felkészülve, nemhogy az autistákra. (25-30 létszám mellett miről álmodozunk)
Régen nagyon pártoltam az integrációt, amíg csak diszes gyerekem volt. Bevallom őszintén nem ment ez se igazán, mert nem vették figyelembe, hogy lassabb, sőt ugyanazok a hibapontok vonatkoztak rá pl.. helyesírásnál is. Próbálták fejleszteni iskolai kereten belül, de többet ért néha a túlélési stratégiáim amit adtam neki! A sorstól kaptam egy édes autista kisfiút is, de nála már egy szakmailag jól felkészült szegregált intézetnek is örülnénk.
Úgy veszem észre a nagy integrációs ötletükkel odafent elfelejtkeznek magukról a gyerekekről, hogy mi is jó nekik.
Egy ötlet attól még nem lesz jó, hogy én kimondom, ha nincs ki segítsen a megvalósításban, illetve nincs felkészülve (szakmailag)rá.
Hiányoznak az integrációhoz:-szakmai felkészültség, tárgyi feltételek ...stb +pénz

Én köszönöm önöknek, akik jól akarják csinálni a munkájukat és tenni is képesek a gyerekeinkért az áldozatos munkájukat!
Kívánok önöknek sok erőt és kitartást!

[hogabi]

Az integráció rossz! Ránk és a gyerekekre, szülőkre lett erőltetve. Ne mondja nekem senki, hogy az integrációban vagy együttnevelésben vagy bárhogy mondjuk valamelyik fél jól jár.
Nézzünk csak pár dolgot:
tanmenetek összedolgozása, intézmény eszközfejlesztése, fejlesztő szoba, elfogadó és befogadó tanár

A legnagyobb probléma pedig, hogy az osztályfőnöke, meg nem akar segíteni, mert szerinte azonnal rakjuk ki a gyereket az iskolából, ő nem tud vele mit kezdeni...

idézet a fórumról
elfogadó és befogadó gyerek közösség, pedagógusok továbbképzése, más intézményekkel kapcs. tartás, hospitálás, differenciálás –( készülni kell!), megkeresni, megteremteni tanulás módszerét, spec. tankönyvek, intézményi program és alapító okirat SZMSZ átdolgozás .... és még hol van a sok adminisztráció. És a gyerekkel még nem foglalkoztunk!
Pénz spórolás sincsen benne, mert ha jól akarjuk csinálni fejlesztőpedagógus, gyógypedagógus, gyógyped. asszisztens kell.
Hallom, igenis meg lehet valósítani. Kérdezem, hol? Szívesen megnéznék egy iskolát, csak egyet, ahol igazán jól érzi magát mindenki az integrációban.
A sokat emlegetett Finn példa!
- minden iskolában dolgozik spec. pedagógus, 7 tanárra jut egy ,munkájukat segítik: védőnő, pszichológus, szoc. munkás stb.
Van integráció, papíron, "lepapírozva". A gyerek meg nem tud semmit!
És akkor a főoldalon tessék elolvasni: Leiner Károly: Integrálunk. Valóban?

[borijuco]

Kedves Gabi!
Nem hiszem, hogy egy oldalú, rossz tapasztalatokra alapozott véleményed jót tesz az egyesület hírnevének. Azt gondolom, hogy ignis van jó példa, odafigyelő, szakmailag megalapozott integrált nevelés, a nagy probléma az, amiben egyet értek veled, hogy ki vállalja, milyen feltételeket tud teremteni, milyen szakemberekkel. A köznevelési törvény változásai is egyértelműen letették e mellett a voksukat. Azt hiszem itt, ahol a szakmának kellene tanácsokat adnunk, nem arra kellene koncentrálnunk, hogy mi a "rossz" hanem sokkal inkább arra, hogy ebben a helyzetben mi szakemberek hogyan tudjuk legjobban segíteni az ellátásra jogosult gyermekek támogatását, nem csak a rehabilitációs terápiával, hanem a nevelő és tantestületek segítésével is.
Üdv Jucó

[Zsuzsi]

Kedves Jucó!

Tudom, hogy nem én vagyok a megszólított, de nem bírom szó nélkül hagyni a hozzászólásod!
Az értelmi fogyatékosok integrációja - és hangsúlyozom: az értelmi fogyatákosokra értem csak!!! - úgy, ahogy van, elhibázott lépés! Nincsenek felkészítve rá a tanárok, nincs mögötte megfelelően kiépített háttér, így a legtöbb gyerek csak kallódik. Vannak persze jó példák is, én is annak tartom a saját iskolám a maga kis tantestületével, de egy nagyiskolában a gyógypedagógus vajmi kevés olyan eredmény produkálására, ami az adott gyereknél egy szegregált intézményben elképzelhető lenne. Arról már nem is beszélek, hogy az én munkámnak azért van látszata, mert a majd 3 évtized alatt tettem le annyit az asztalra, hogy a kollégáim hallgatnak rám, kérik a tanácsaimat. De szerinted mire megy egy pályakezdő gyógypedagógus a 40-50-60 éves kollégákkal?! Ezért merem állítani, amit Gabi is mond: hogy ez a rendszer így, ahogy most van, rossz!!!
Abba pedig, amit a közoktatási törvény mond, azért nem mélyedek bele, mert ez nem egy politikai fórum...

Ja, és még egy kis adalék: az egyik gyógypedagógus ismerősömnek azért mondtak fel a munkahelyén, mert "csak játszott" a gyerekekkel...

Zsuzsi

[hogabi]

Kedves Jucó!
Olvass bele a hozzászólásokba és máris láthatod, hogy nem vagyok egyedül, nem egyoldalú a véleményem. Ha gondolod összegyűjtöm szívesen az ide tartozó hozzászólásokat. A fórum pedig úgy gondolom azért van, hogy véleményt írjunk és ha az tisztességes hangnemben van, miért ne lehetne?
Azt pedig most is mondom és meggyőződésem, hogy a ért. fogyok integrációja úgy rossz ahogy van.
Az oktatási államtitkár is szóba hozta már, hogy újra meg lehet alakítani az ért. fogy gyerekeknek a kis létszámú osztályokat, amit az előző oktatásügy integráció címén felszámolt. Tehát ezeket a gyerekeket az államtitkár sem akarja integrálni mindenáron.
Ezzel pedig egyetértek:

De szerinted mire megy egy pályakezdő gyógypedagógus a 40-50-60 éves kollégákkal?

[perint]

Szerintem az integráció szemenszedett hazugság úgy ahogy van. A lényeg az volt, hogy az eltérő tantervű osztályokat felszámolják, mert sok helyen nem csak az enyhe fokú értelmi fogyatékosok voltak ott, hanem sok cigánygyerek is, akikkel az otthonról hozott rendkívül kevés tudomány miatt nem tudtak mit kezdeni. Olyan szegényes szókinccsel kerültek oda, hogy nem értették amit a tanító mondott nekik. Nem tudták hogyan kell ülni a széken, nem tudták mire való a kanál, hogyan kell tányérból enni stb, stb./ kelet magyarországi iskolaigazgató év végi beszámolója az interneten. Döbbenetes/ Az európa parlamenti képviselő cigány Mohácsi Viktória a testvérével járta végig az iskolákat, és ő járta ki Magyar Bálintnál hogy integráció címén megszüntessék ezeket az osztályokat. Hogy ne legyen annyira kontrasztos a dolog, belekeverték a dologba az összes fogyatékkal élőket. Kitalálták az SNI megnevezést, és a lényeg szépen el lett fedve.
A fiam diszlexiás, diszgráfiás, diszkalkuliás.
Mikor mindez kiderült róla, kapott papírt, felmentéseket,és járt ugyanoda mint azelőtt. Aztán jött Magyar Bálint, és arra ébredtünk, hogy a fiam SNI-s és integrálva van. Ugyanoda járt tovább, ugyanazok maradtak az osztálytársai, csak kapott egy címkét. És ez történt a csökkent látású kislánnyal is nálunk, mert Bálintunk előtt lámpa volt szerelve a padjára, és neki külön kétszer akkorára nagyított dolgozatokat csináltunk, mint a többieknek. Bálintunk után is így volt, csak akkor ő már integrált volt, /ugyanazok maradtak az osztálytársai, ugyanoda járt/ és SNI-s. A másik iskolában a mozgáskorlátozott gyerekkel ugyanez volt a helyzet.
És rájuk, és a hasonlók emberi jogaira hivatkozva népszerűsítették az integrációt, mélyen hallgatva arról a katasztrófáról amit az értelmi fogyatékosok integrációja jelent.
Minden ember joga addig terjed, amíg az a másik ember jogait nem sérti. A normál képességű gyereknek joga van az őt megillető színvonalú oktatáshoz az esélyegyenlőség nevében.
Vagyis nem lehet az integrációra hivatkozva hagyni, hogy egy 60 IQ-ju gyerek rendszeresen szétverje az órákat, a hatodik osztályban, mert egy középső csoportos szellemi szintjén van. Ez nem példa volt, hanem élő valóság, rémálom ami egy tanévig tartott. A gyerek nem nálunk kezdett, úgy költöztek ide. Az sem állapot hogy az integrált autista Andriska bekattan, és felemeli az iskolapadot, és közéje dobja az osztálytársainak, majd a széket, a táskát, aztán ordítva kirohan a folyosóra és üvöltözik. Vagy a kis elsős Ákoska, aki a harmadik óra után már csak a folyosón sikoltozott, minden nap, a Szilvi néni próbálta nyugtatni, az osztálytársai meg csak voltak addig, hacsak nem sikerült hirtelen valakit beküldeni. Ez a történet másfél hónapig tartott, mert a szülők is belátták hogy nem megy. Most kisegítő iskolában van és ugyanazt csinálja.

Az integráció jó, a fogyatékkal élőknek, de az értelmi fogyatékosokat nem szabadna teljesen integrálni. Azelőtt is voltak órák ahol együtt voltak a többiekkel, de az olyan tantárgyaknál amelyeknek tétje van a továbbtanulásnál, nem szabadna hogy együtt legyenek, mert igenis visszafogják a tanítás színvonalát, és ők sem tanulnak semmit. Ez sem példálózás, hanem tapasztalat élő valóság. Igenis az ép gyerekeknek is vannak jogaik, nem csak a fogyatékosoknak!

Végül szörnyű, hogy állandóan újítanak valamit az oktatásban, mindenki tudja hogy rossz, nem szabadna csinálni, de vannak azért pedagógusok akik odaállnak zászlót lobogtatni.
Aztán az is kiderül hogy lehet pénzt csinálni belőle segédletírással útmutató készítésével, meg még sok dologgal, amivel állami pénzeket lehet lenyúlni, aztán mikor már sok gyerek tönkre lett téve,akkor kiderül hogy rossz az egész, lehet kidobni.
Így volt a szóképes olvasással is. Kényszerrel fenyegetéssel /valós megtörtént/ bevezették, jó sokan pénzt csináltak belőle, aztán csak elismerték, hogy megbukott, még Amerikában is!
Szóval az értelmi fogyatékosok integrációját sürgősen vissza kellene csinálni! Az oktatási államtitkár már jelezte, hogy az új oktatási törvény ezt lehetővé fogja tenni, ismét létre lehet hozni az eltérő tantervű kis létszámú osztályokat.
Remélem a gyermekek érdekében ez végbe is fog menni. Aztán a hallássérült, látássérült, mozgáskorlátozott, stb. de ÉP INTELLEKTUSÚ gyerekeket nyugodtan lehet továbbra is integrálni.

[sünöcske]

Perint: Érdekelne a hiperaktívakat hova sorolnád?
Ezt nem kötekedésnek szánom, de sokuk nehezebben kezelhetőbb, mint sok magasan funkcionáló autista.
Sajnos az életben nem minden fehér vagy fekete!

[borijuco]

Kedves Hozzászólók!
Azt gondolom, hogy mindegyikőtök véleményét olvasva elmondhatom, hogy az integráció "rossz, hazugság" kijelentések a ti okfejtésetek alapján sem állják meg a helyüket. Továbbra is azt érzem, hogy az SNI kategóriákban különbségeket kell tennünk. Egyetértek azzal, hogy az olyan speciális szaktudást kívánó területek, mint az értelmi fogyatékosság, az autizmus, érzékszervi fogyatékosság csak nagyon körültekintő, megfelelő szakmai és eszközrendszer mentén nevelhetők integráltan, ami jelenleg sok helyen nem valósul meg. Vannak azonban olyanok, mint a "diszes" gyerekek, vagy az ép értelmű mozgássérültek, akik ugyan szintén megfelelő szakmai támogatás mellett, de sikeresen integrálhatóak. Azt gondolom, hogy minden ebben a témában érintett szakembernek fontos feladata az, hogy akár az itt összegyűjtött szakmai indokokat képviselve, nem indulatból, hanem a gyerekek érdekeit szem előtt tartva megpróbáljon az intézményekben eredményeket elérni. A közoktatás változásait nem politikai indíttatásnak szántam, csak arra próbáltam utalni, hogy valószínűleg minden intézményben újabb pedagógiai program, alapító okirat módosításokat eredményeznek a változások. Ez jó alkalom lehet arra, hogy a vezetőket időben figyelmeztessük arra, hogy az integráció területén meglévő felelőtlen és szakmailag megalapozatlan vállalásokat módosítsák, és javaslatot tegyünk arra, hogy melyek azok az integrált kategóriák, melyekre az adott intézmény vállalkozhat. Amennyiben úgy érzitek, hogy a ti gyógypedagógusi véleményetek nem elegendő vagy meghatározó ebben a kérdésben a vezető számára, akkor javasolhatjátok azt is, hogy ennek a területnek a korrekt feltérképezésére külső szakmai véleményt is kérhet, ami segíthet abban, hogy tényleg az ellátás szempontjából is korrekten megoldható kategóriákat vállalja fel az intézmény. Javaslom ezt egy olyan intézmény igazgató-helyetteseként, ahol szegregáltan is nevelünk gyerekeket, tehát látom és tapasztalom, hogy mennyire fontos, hogy a problémák mentén jól különüljön el az integrálható és nem integrálható gyermekek köre. Ez alapfeltétele annak, hogy a gyermekek jogai ne sérüljenek, minden esetben a fejlődésüket szolgáló ellátásban részesüljenek, és az intézményekben dolgozó pedagógusok se kerüljenek lehetetlen és megoldhatatlan helyzetbe. Mindenkinek köszönöm az aktív hozzászólásokat!
Üdvözlettel Jucó

[ezspr]

Én az integrációval kapcsolatban azt szeretném megkérdezni, hogy mit mondjak a kedves "nagyon empatikus" kollégáknak, akik szerint, bár nem mondják ki a fejlesztés semmit sem ért, és amit ki is mondanak, hogy, ha már kell a fejlesztés törvényileg, akkor a törvényben írtak szerint egyszerre ne 3-4 gyereket fejlesszek, hanem a maximumot 8-at. Az indok, hogy gyógytestnevelésen is ennyi gyereket fejlesztenek, és ott is különböző problémájú gyerekek vannak egy csoportban, mégis megoldják.
Én már kifogytam az érvekből, mert állandóan magamat kell védenem, és azokat a gyerekeket, akik számukra csak problémaként vannak jelen (sni, btm).
Ha van valakinek jó érve, kérem írja meg, mert az, hogy a hatékonyságot nézzük, nem érv számukra.

Eszter