A törvényt minden fenntartó úgy forgatja és érteélmezi, ahogy az érdeke kívánja. A szakmaiságról pedig Dóri szabatosan megfogalmazta a lényeget. Minket meg se kérdeztek a döntés előtt, csak az eredményt és az új felállást ismertették. Nem hiszem, hogy bármelyik félnek könnyű ez a kényszerházasság, és nem látjuk át azt sem, hogy a vezetői pótlékon kívül mit spóroltak meg. Esetünkben feltehetően pusztán az iskola bújt új köntösbe, így talán nem lesz annyira szem előtt, ha a szegregációról esik szó...

A gyökerek a múltban keresendők.
Magyarország is csatlakozott az európai integrációs törekvésekhez. Ami nem lenne baj, ha az átalakítás nem mindenáron és nem kényszerrel történne.
Ráadásul rossz az irány. Először a pedagógusokat kellett volna kiképezni, hogy tanuljanak némi szakmai alapokat. MInt pl. Finnországban.Ahol a tanári szakokon gyp.oktatás is folyik.
Ha az Egymi is muszájból alakul, meg az integráció is kötelező, ott még lassúbb a "fejlődés". A gyerek meg sokkal jobban szegregálódik és sérül, mint egyébként (értelmi fogyatékosokról beszélek).
Egyébként a legtöbb Egymi most tanulgatja, hogyan is kellene kézbe venni a fogyatékosok témát.
Ez mondjuk természetes. Csak a segítő szerepe még alig érvényesül. A többségi tanárok viszont most szorulnának segítségre.
Dóri

Egyetértünk Dóri. Nem a gyp. tanárokkal van baj, ők teszik a dolgukat, nem is rosszul. Rita