Na találtam valami megoldást a dologra!4
Az egyik, hogy ugye létezik a differenciált oktatás
és ugye ez nem mondja azt ki, hogy a differenciálni egy légtérbn lehet csak, hogy érthető legyek, a diff. jegyében egyénileg foglakoozol a gyerekkel
akár benn a teremben - láttam már ilyen megoldást is - akár úgy hogy kivizsed óráról
és egy jogszabály még

52.§ (14) Az iskola határozza meg, hogy a kötelező és a nem kötelező tanórai foglalkozások megszervezésére rendelkezésére álló időkeret hány százalékát használja fel osztálybontás alkalmazásával, s milyen tanórai foglalkozás megtartásához. A rendelkezésre álló időkeretet a kialakított tanulócsoportok részére tartott órák számának megfelelően csökkenteni kell.

ne ezek függvényében szerintem megoldható, hogy déleőtt fejlesszétek iskoléban a gyereket
hozzá teszem sok iskolába ez így is van
Zsolt

Mi történik olyankor, ha iskolaotthonos/ tantárgycsoportos oktatásban tanítanak az iskolában?
Délután ugyanolyan tanítási órák zajlanak....Akkor mégis mikor vihetem el a gyerekeket???
Ha a játékidőben, az neki a legnagyobb büntetés!

Nálunk még az " együtt-tanítás" ami segítséget jelent a gyermekek számára.
Ez úgy valósulhat meg, hogy vagy bemegyek az órára, vagy kihozzák az óra anyagát- és azt dolgozzuk fel a fejlesztésbe ágyazva!

Szia!
Szerintem az előző hozzászóláésom megoldás lehet a problémára
vagyis szervezés
differenciálás, de erre utaltál te is
és ennekmegoldása egyéni és helyzetfüggő

Eddig még nem szóltam egy témához sem, de mindegyiket figyelemmel kísértem és nagy köszönettel tartozom az ott megszólalóknak, mert nagyon sok információt fel tudtam használni a munkámban.

Most azonban egy olyan témát vetettetek fel, ami a mi intézményünkben is sok vitát generál.

Mindenképpen jogosnak találom, hogy a fejlesztendő gyereket ne terheljük túl, hiszen tudjuk, hogy pont ő az, aki a legkevésbé bírja a terhelést. Egy minden szempontból problémamentes, és teljesen iskolaérett elsős gyerek is hulla már délután, akkor mit várjunk ezektől a gyerekektől? Mindenképpen azt a megoldást helyeslem, amikor nem csak a kötelező tanórákon túl lehet megvalósítani a fejlesztést. Ráadásul a fejlesztő foglalkozásra jogosult gyerekeknek egy része az évek során lemorzsolódik, fejlesztése befejeződik, hiszen ők azok, akik nem túl súlyos problémával küzdenek. Tehát nem jelenthetjük ki, hogy egy fejlesztésre járó gyerek SOHA nem jár el a készségtárgyakra. Kis odafigyeléssel az órarend összeállításakor arra is lehet figyelni, hogy órarendváltozáskor, más tantárgyról hozzuk ki, v. a másik pedagógus idejéből hozzuk ki. Mi igyekszünk erre figyelni, és egyenletesen elosztani az órákat. Igyekszünk együttműködni, és ha valami miatt a tanítónak nagyon fontos, hogy ott legyen a gyermek az ő óráján, megbeszéljük, hogy "cserébe" mikor engedi el hozzám. Ez csoportonként évi 1, max. 2 alkalommal szokott előfordulni. Jelszavam: rugalmasság.

Az iskolaotthonos délutáni foglalkozásokról pedig az a véleményem, hogy ebben a formában a gyerek napi 8, vagyis heti 40 órát van az iskolában. Ebből az időből nem mind kötelező tanítási óra! Ha már délelőtt nem engedik hogy kividd, akkor délutánra ne tegyenek tanmenet szerinti tanítási órát! Ha pedig az az óra nem tanmenet szerinti tanítási óra, akkor az nem tanóra, hanem felkészítés. Vagyis tanórai keretek között ugyan, de ismétlés, gyakorlás folyik. És itt lép be a differenciálás: veled is gyakorolni fog, mégpedig a saját készségeinek megfelelő szinten, azt, amire neki szüksége van arra, hogy ne kelljen az idők végezetéig fejlesztésre járnia! Nem pedig a tanítónéni feladatát végzed el!
A gyerek számára megírt egyéni fejlesztő programot végzed.

Okos, jó ötlet. Én szerencsés vagyok a gimiben, mert ott rugalmas a dolog!