Eddig nem értettem, hogy miért akarod folyton kipecázni a javaslatok közül a vesszőparipám, a művészeti oktatást, de most, hogy Gabi átiratát olvasom, végre rájöttem.
Ahogy oda leírtam, valóban neked van igazad, csak hogy én nem ezt akartam mondani. Vagyis rosszul fogalmaztam. Én az államilag támogatott művészeti iskolák visszaállítását akartam kérni!!! Merthogy ez szűnt meg, ill. kerül annyiba, hogy csak a tehetősek férnek hozzá, ami nem feltétlenül jelent tehetségest is!Szóval: a lányom zongorázni tanult (csekély tandíjért, mindössze 7000 Ft évente), aztán 7.-es volt, amikor a szomszéd településen beindult a művészeti iskola. Mivel rajzból is tehetséges volt, oda is áthordtuk, mert a foglalkozásokat délután tartották. Ezért nem kellett fizetni. 8.-os korában közölték velem, hogy egy gyerek csak egyfajta képzést kaphat, ezért fizessek vagy a rajzért 12 ezret, vagy a zongoráért 100-at. A rajzot választottam... A következő év ugyan már nem érintett, de a szomszédban megszűnt a művészeti iskola, mert akkor már az egy képzésben való részvételért is fizetni kellett, aki csoportosban vett részt, annak 60-at (rajz, tánc, színjátszó), aki egyéniben (zene), annak 120-at, és ezt a szülők már nem tudták vállalni. Emiatt rengeteg valódi tehetség kallódik el. Pedig ez a forma a képességfejlesztésben, sikerélményhez juttatásban kiemelt szerepet játszana. Láttam olyan gyerekeket tündökölni a színpadon, akik olvasási nehézségekkel küzdöttek, de a szerep miatt megküzdöttek vele.
Tehát, még egyszer: amire gondoltam: a művészeti iskolák, a művészeti képzések mint a tehetség-kibontakoztatás és tehetséggondozás "eszközei" mindenki számára elérhetők legyenek!
A legnagyobb probléma, hogy nem tudják a gyerekek, hogy mi az, hogy megülni. Meg egyáltalán hogy van az, hogy eddig ha akartam mentem foglalkozásra, ha akartam nem, inább mentem a játék sarokba játszani. Miért akar a tanító néni mindenáron leültetni, mikor nekem most egyáltalán nincs kedvem ehhez?Hol van a dadus néni, aki kivisz engem az udvarra ebben a jó időben, s nem itt poshadok a padban? .... S ezt lehetne folytatni.