Zsolt!
Megpróbáltam összeszedni a gondolataimat, ez lett belőle:
Kérés: a rehabilitációs órák a kötelező órák terhére történjenek (vagyis: a gyereket ki lehessen vinni tanítási óráról)
Jelenlegi szabályozás:
Közoktatási törvény 52.§:
6) A gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézményben a sajátos nevelési igényű tanulók részére a (3) bekezdésben meghatározott tanórai foglalkozásokon túl kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozásokat kell szervezni. A tanuló annyi egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozáson vesz részt, amennyi a sajátos nevelési igényéből eredő hátránya csökkentéséhez szükséges. A kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozások megszervezésének heti időkerete a (3) bekezdésben az évfolyamra meghatározott heti tanítási óra
a) tizenöt százaléka értelmi fogyatékos tanuló,
b) tizenöt százaléka - az autista kivételével - többi fel nem sorolt fogyatékos tanuló,
c) harmincöt százaléka a gyengénlátó tanuló,
d) negyven százaléka a mozgásfogyatékos, a vak, a nagyothalló, a beszédfogyatékos tanuló,
e) ötven százaléka a siket és az autista tanuló
Indokaim:
- ha a tanítási órákon kívül vannak a rehab. foglalkozások, nagyon magas lesz az sni-k óraszáma, ez megterhelő
- emiatt sok délutáni programből kimaradnak
- mindezek miatt büntetésnek érzik a segítségünket, legrosszabb esetben el sem jönnek
- az igazolatlan hiányzások miatt nem hinném, hogy bármely iskola felvállalja a következményeket, ezért inkább hallgatnak, a gyerek meg ellátatlan marad (lásd a fórumozók panaszait!)
- a differenciált oktatás üdvözítő hatását az esetükben megkérdőjelezem, mert:
a. a kollégák nincsenek felkészülve rá
b. aki lelkiismeretes és mégis megteszi, az tantárgyon belül differenciál
c. ezeknek a gyerekeknek viszont nem csak erre van szüksége, hanem képességfejlesztésre is
d. a képességfejlesztés a legtöbb esetben játékos feladatokon/eszközökön és mozgáson alapul
e. ezeket nekünk kellene biztosítani a diff-hoz, mert mint mondtam, a tanárok nincsenek erre felkészítve
f. el se tudom képzelni, mit szólna az osztály, ha az sni gyerek ilyenekkel foglalkozna, miközben nekik a tananyagot tanítják!!! (ill. nem akarom elképzelni, pláne, ha több, és több féle problémást kel egyszerre differenciálni)
g. az egyéni fejlesztés egyik sarkalatos pontja, mondhatnám lényege, hogy a gyerek személyre szabott törődést, és AZONNALI VISSZAJELZÉST KAP - EZ ÓRÁN LEHETETLEN.
Javaslatom szerint azokról az órákról lehessen kivinni a gyereket, amely téren problémája van (csak néhány kiragadott példa):
- ért. fogy.: gyakorlatilag bármely óra
- diszgráfiás: nyelvtan
- diszkalkuliás: matek
-diszlex.: bármely
Ezek az órák ne készségtárgyak legyenek, mert azok önmagukban is fejlesztik a tanulási képességeket!!!
A fent említett problémások az adott területen akkora elmaradást mutatnak, hogy eleve képtelenek az osztállyal haladni, így nem sok értelme van annak, ha benn ülnek. Még ha differenciáltan is : NINCS AZONNAL VISSZAJELZÉS, ELVONJÁK EGYMÁS FIGYELMÉT!!!
Az egyéni foglalkozáson viszont mi bele tudunk nyúlni a tananyagba is, ezért nem fog jobban lemaradni abban sem. Magyarul: mi tudjuk pótolni a szükséges tárgyi tudás hiányait, de a többi tanár nem a képességbelieket.
Akkor mi a fontosabb???!!!
Na, és a lényeg! Utánaszámoltam: pl. egy 8.-os beszédfogyatékos heti kötelező óraszáma 25. Ennek 40 %-a kb. 10 óra. Pluszban!!! De a többi sem jobb. Hát szerintem ezt az se gondolta komolyan, aki leírta!
Eddig jutottam. Lehet vitatkozni, meg lehet vétózni, csak TÖRTÉNJEN MÁR VALAMI, HOGY A GYEREKEKNEK JOBB LEGYEN!!!
Zsuzsi