Tisztelt Szerkesztő!
Óvodai csoportomban egy éve jár egy kisfiú, aki az óvodában nem beszél. Pszichológusunk szerint elektív mutista, szülei szerint csak az óvodában nem beszél. Ezt nehéz ellenőrizni, és másra is gyanakszom. Szerintem a gyermek fél a nevelő apjától, aki uralma alatt tartja a családot. Nem akarok diagnosztizálni, hiszen nem vagyok ennek szakembere, csak 30 éve óvónő, illetve tanultam drámapedagógiát. A szülőket nem lehet rávenni, hogy legyenek partnerek a probléma okának feltárásában, kifogásokat keresnek arra a lehetőségre, hogy pszichológus vegye fel a gyermek anamnézisét, azaz beszéljen az anyával. A nevelőapa furcsán viselkedik, és beteget jelent, ha a fiúcskát Nevelési Tanácsadóba, Szakértői vizsgálatra kellene vinnie az általunk megkért időpontban. Valami nagy titok van a családban, nem tudom, hogy a szakszolgálatok bevonásán kívül mit tehetnék a gyermek érdekében. Várom válaszukat! Márta
elektív mutizmus
-
Panni
Re: elektív mutizmus
Szia Márti!
Mért nem lehet elhinni, hogy otthon beszél?
Szelektív mutizmus esetén az egyébként is szorongásra hajlamos gyermek bizonyos helyzetekben visszautasítja a kommunikációt, főleg idegenek jelenlétében, óvodában, iskolában, nyilvános helyeken. A beszéd a családi körben, barátok jelenlétében általában zavartalan. Enyhébb esetekben a metakommunikáció általában megtartott, a gyermek gesztusokkal, mint mutogatás, fejbólintás kommunikálhat. Súlyos formáknál a nonverbális kommunikáció is hiányzik, a gyermek szinte "megbénul" a családon kívüli, számára szokatlan, új környezetben. A zavar rendszerint akkor jelentkezik, amikor a gyermek közösségbe, óvodába, iskolába kerül, főleg a 4-6. életév körül. A beszéd elutasítása ekkor válik nyilvánvalóvá és rendszerint szokatlan félénkséggel társul. A társuló egyéb jellegzetességek közé tartozhatnak a gyermek szociális visszahúzódása, a szülőhöz való túlzott ragaszkodása, az iskola elutasítása, kényszeres vonások, negativisztikus magatartás, otthoni agresszív indulatkitörések.
A honlapon is találsz a mutizmusról összefoglalót.
Amennyiben úgy látod, hogy otthon baj van akkor akkor, hol van az óvoda gyermekvédelmi felelőse, mért nem léptek?
Vannak lehetőségek amikor védelem alá lehet venni a gyerekeket, ez csak rajtatok múlik, hogy meg lépitek vagy nem.
Panni
Mért nem lehet elhinni, hogy otthon beszél?
Szelektív mutizmus esetén az egyébként is szorongásra hajlamos gyermek bizonyos helyzetekben visszautasítja a kommunikációt, főleg idegenek jelenlétében, óvodában, iskolában, nyilvános helyeken. A beszéd a családi körben, barátok jelenlétében általában zavartalan. Enyhébb esetekben a metakommunikáció általában megtartott, a gyermek gesztusokkal, mint mutogatás, fejbólintás kommunikálhat. Súlyos formáknál a nonverbális kommunikáció is hiányzik, a gyermek szinte "megbénul" a családon kívüli, számára szokatlan, új környezetben. A zavar rendszerint akkor jelentkezik, amikor a gyermek közösségbe, óvodába, iskolába kerül, főleg a 4-6. életév körül. A beszéd elutasítása ekkor válik nyilvánvalóvá és rendszerint szokatlan félénkséggel társul. A társuló egyéb jellegzetességek közé tartozhatnak a gyermek szociális visszahúzódása, a szülőhöz való túlzott ragaszkodása, az iskola elutasítása, kényszeres vonások, negativisztikus magatartás, otthoni agresszív indulatkitörések.
A honlapon is találsz a mutizmusról összefoglalót.
Amennyiben úgy látod, hogy otthon baj van akkor akkor, hol van az óvoda gyermekvédelmi felelőse, mért nem léptek?
Vannak lehetőségek amikor védelem alá lehet venni a gyerekeket, ez csak rajtatok múlik, hogy meg lépitek vagy nem.
Panni
-
pedamokus
Re: elektív mutizmus
Kedves Márta!
A helyes terminus technikus: SZelektív mutizmus = válogató némaság. Tehát megválogatja a gyermek azokat a helyeket, helyzeteket, amelyben beszél, s amely/ek/ben nem. Nagyon gyakori az ilyen problémával küzdő gyerekeknél az, amit megfigyeltél: valami nagy titok van a családban. A kisgyerek csak azt tudja, nem lehet róla beszélni. A beszéd bajt okoz... Lehetséges, de nem szükséges oka ez a fenti megnyilvánulásnak. Ha megalapozottnak érzed, hogy valami nincs rendben otthon, akkor mielőbb vedd fel a gyermekvédelmi felelőssel, ennek híján a gyermekvédelmi szakszolgálattal a kapcsolatot!
Sok-sok türelmet kívánok a kisfiúhoz. Nagyon hosszú út előtt állsz, s még a kezdő lépést is nehéz megtenned.
A helyes terminus technikus: SZelektív mutizmus = válogató némaság. Tehát megválogatja a gyermek azokat a helyeket, helyzeteket, amelyben beszél, s amely/ek/ben nem. Nagyon gyakori az ilyen problémával küzdő gyerekeknél az, amit megfigyeltél: valami nagy titok van a családban. A kisgyerek csak azt tudja, nem lehet róla beszélni. A beszéd bajt okoz... Lehetséges, de nem szükséges oka ez a fenti megnyilvánulásnak. Ha megalapozottnak érzed, hogy valami nincs rendben otthon, akkor mielőbb vedd fel a gyermekvédelmi felelőssel, ennek híján a gyermekvédelmi szakszolgálattal a kapcsolatot!
Sok-sok türelmet kívánok a kisfiúhoz. Nagyon hosszú út előtt állsz, s még a kezdő lépést is nehéz megtenned.
-
zsoltzsolt
Re: elektív mutizmus
Kedves MIndenki!
Azért összeesküvés elméleteket ne szőjünk a tények ismerete nélkül. Egyáltalán nem biztos, hogy valami nagy titok van a családban, lehet egyszerűen szorong vagy mittomén utál oviba járni.
Azért összeesküvés elméleteket ne szőjünk a tények ismerete nélkül. Egyáltalán nem biztos, hogy valami nagy titok van a családban, lehet egyszerűen szorong vagy mittomén utál oviba járni.
-
Márta
Re: elektív mutizmus
Igazatok van, csak a nevelőapa nem partner a probléma feltárásában. Rendszeresen hárítja a felkínált segítséget, emiatt vannak rossz érzéseim. Lehet, hogy nem kellene aggódnom, hiszen én is tudom, hogy a mutizmus rendeződéséhez idő kell. Ma kértem tanácsot a pedagógiai szakszolgálattól, türelemre intettek. Én is gondoltam a gyermekvédelmi jelzésre, ezután a kompetenciám kimerül. Nem akarok nagyobb felhajtást,nem akarok a gyereknek rosszat, remélem, enélkül is rendeződnek a dolgaink és meg tudom nyerni a szülőt is. Márti.