fejlesztési tervek-segítség

[zsoltzsolt]

Gabi!!

Ez így van!!
Teljesen tökéletes gondolatok!
Zsolt
Gondolkozzunk is néha

[Marianna]

Kedves Gabi és Zsolt!
Csak az egyetértés hangján tudok szólni! Nagyon nagy ez a probléma! Ideje lenne ha új és friss szelek fújnának a magyar közoktatás háza táján!
Fontos lenne az egyetértés, egymás véleményének kikérése és meghallgatása és egymás SEGÍTÉSE!
Ja! és normális , átfogó képzések! Végül ,de nem utolsó sorban!!!: HAGYJUK MÁR A GYEREKEKNEK MEG A GYEREKKORT!
Üdv.:Marianna

[Zsizsi]

Szia Zsolt !!
Azt nem írtam az előbb,hogy a 25% cigány származású és szívesen járnak. Zsizsi

[zsoltzsolt]

Szia Zsizsi!

1., Attól, hogy cigány származású valaki, attól még nem biztos, hogy részképesség gyengesége is van
2., itt lehet, hogy egy normális óvodai nevelési programra lenne szükség, hogy a szociális deprivációból, esélyegyenlőtlenségből stb. származó hátrányokat közösen behozzátok, ledolgozzátok
3., ez nem a fejlesztés része
4., engem pl. kedvelt az előző munkahelyemen a takarítónéni, de ettől még nem járt hozzám fejlesztésre
5, sőőt, nem is diagnosztizáltam
6., sőt, anyukák is kedveltek, de ők se jártak (megjegyzem ezt néha azért sajnáltam )
7., ennnyi egyelőre elég
8.,, hulla hó
9,. ide már nemis kell semmi
Zsolt

[Marianna]

Kedves Zsizsi!
Én 6 évig dolgoztam olyan iskolában, ahová 90%-ban cigány gyerekek jártak. Tanítottam és az utolsó 2 évben fejlesztettem őket. Gyógypedagógus vagyok.Tehát a téma nem ismeretlen előttem.
Aztán egy Nevelési Tanácsadóba vetett a sors , és örömmel tapasztalom, hogy igen kevés cigány gyereket küldenek hozzánk vizsgálatra. A városunk óvodáiban ugyanis, nagyon jól működő programok szerint nevelik a gyerekeket. Sőt utazó gyógypedagógusaink sem mondják, hogy sok lenne a cigány kisgyerek. Ráadásul ebben a tanévben a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek kiemelt figyelmet is kaptak.
Én azt gondolom, hogy sokszor elég lenne csak okosan irányítva, szeretve tanítani ezeket a gyerekeket. Csak azokat kell fejleszteni akiknek valóban rászorulnak. Ennek megállapítása azonban már a Nev.Tan. feladata. Annak örülök, hogy szeretnek járni, csak az a kérdés, hogy valóban kell-e nekik járni?
100 gyerekből 62 problémás gyerek nagyon nagy arány. Valami nem működik jól. Érdekelne milyen problémákat találtál náluk és, hogy mivel is mértél?
Várom válaszod! Üdv:Marianna

[zsoltzsolt]

Kedves Zsizsi! (meg Abigél, stb. )

Látom most se, mint már korábban oly sokszor nem kaptam választ - bevallom tán provokatív és cinikusnak tűnő kérdéseimre (lásd pl. vitaindító kérdéseimet Abigél felé) és látom most se fogok.
vagyis, címszavakban:
1., Pygmalioon effektus
2., vizsgálati anygaok, ami alapján ez a 62 gyerkőc problémás
3., van-e ott valamiféle pedagógiai program??

Kezdem úgy érezni, hogy a pedagógusok gyerekmegörzők lettek, csak felügyeleti joggal és a sok magát fejlesztő pedagógusnak gondoló meg fejleszt, most nem minősítve hogy mi alapján és hogyan . Ezt már leírtam korábban,ebben a fórumban, lehet visszaolvasni
uff
meg ilyenek
Zsolt

[karnismari]

Kedves Mindenki!
Én nem lepődtem meg Zsizsi "eredményén". Persze arra azért kíváncsi lennék, mivel mért.
Azért nem lepődtem meg, mert tökéletes gyerek nincs, mindenkinél lehet valamit találni.
Szerintem ebből ezt a következtetést kellenne levonni:
A kiszűrt gyerekek nem problémásak, nem szabad sem bennük, sem a szülőkben ezt tudatosítani. Inkább egy lehetőségnek kellenne tekinteni, mely által azt az 1-2-3 dolgot helyreteszi egy jó szakember, amiből az iskolában esetleg kialakulna tanulási probléma, vagy "csak" megkeserítené egész iskolai életét Tehát: MEGELŐZÉS!!! Óvodás és kisiskolás korban észre sem szabad venni a gyereknek, hogy fejlesztjük. Ezt nagyon jól lehet(ne) csinálni csoportszinten is, pl. az óvónőnek (vágyálom?).

Mindenki a saját területén próbáljon meg megtenni mindent a GYEREKÉRT! Ne küldözgessük rögtön fűhöz-fához, arról valahol saját magunkról állítunk ki bizonyítványt. 8-10 vizsgálattól, hónapokig tartó huzavonától még egy gyerek sem fejlődött. Mi csak akkor küldünk tovább gyereket (nev. tan. szakértői, gyermekjólét stb.), ha úgy érezzük, hogy a mi kompetenciánk véget ért: szakvélemény, "papír" szükséges, hogy tovább folytathassuk a munkát.

Ehelyett elkezdünk gondolkozni, mit tehetnénk mi, iskolai keretek között, hogy ne érjük el az országos átlagot: 20-25 %-os dislexia-mutató!!! Leírni is szégyen. A normál 1. osztályunkban indítottunk egy programot, melyről egy újságcikket másolok ide. (A másik fórumon már többször beszélgettünk róla, bocs ha mást már untatok.)
Gurulnak az elsősök

Meghívást kaptam a K. K. Általános Iskola B-i Tagintézménye 1. osztályába egy bemutató órára. A meghívón tantárgyként nem klasszikus óra, pl. magyar, matematika stb. szerepelt, hanem az alábbi megnevezés: „Komplex fejlesztés a tanulási problémák megelőzésére”. Kíváncsian vártam, mit is fogok látni.
Hát, nem is egy szokványos tanítási órán vettünk részt!
A látottakról kérdeztem V. Mónikát, az 1. osztály tanító nénijét, német szakos tanárnőt és K. Mária korai fejlesztőt, mozgásterapeutát.
- Mi késztetett Benneteket, hogy kidolgozzátok ezt a készségfejlesztő programot?
K. M.: Két dolog motivált bennünket. Országos statisztikák szerint 20-22%-ra tehető a tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek száma. Ezek közül leggyakoribb az olvasási, írási, számolási zavar. És a PISA-felmérésben sem állunk túl jól, ami a szövegértést illeti… Ez ellen tenni kell valamit!
A másik ok a hátrányokkal induló kisgyermekek felzárkóztatása volt.
- Hogyan épül fel egy-egy ilyen óra?
V. M.: Megkértük a szülőket, hogy a gyerekek ¾ 8-ra legyenek bent az iskolában, hiszen át kell öltözniük tornaruhába. Minden nap az 1. óra tehát játékos-mozgásos fejlesztés. Énekléssel, körjátékkal kezdjük az órát. Ettől mindenki „felébred”, megalapozza a nap hangulatát.
K. M.: Utána kimegyünk a folyosóra, és a nagy szőnyegen (tornatermünk nincs) elvégezzük a mozgásterápia 1-1 hónapra összeállított feladatsorát. (A mozgásterápiáról olvashatnak részletesen e havi számunkban. A szerk.) E gyakorlatok célja, hogy a mozgás segítségével érleljük a tanuláshoz szükséges funkciókat.
V. M. : A hátralévő kb. 15-20 percben az osztályteremben folytatjuk az órát. Nagyon változatos, játékos feladatok következnek.
K. M.: Ezeket a játékokat 5 nagy terület köré csoportosítottuk:
 testséma, téri orientáció, síkban való tájékozódás
 finommotorika fejlesztése: kézügyesség, ceruzafogás, szem-kéz koordináció stb.
 vizuális fejlesztés: érzékelés-észlelés, figyelem, emlékezet, megkülönböztetés stb.
 auditív fejlesztés: érzékelés-észlelés, figyelem, emlékezet, megkülönböztetés stb.
 kommunikáció fejlesztése: beszédészlelés, -értés, szókincsfejlesztés, kifejezőkészség
V. M. : Minden nap mondok egy mesét (nem olvasom!), amit teljes átéléssel hallgatnak a kicsik. Örülök, hogy fenntartható náluk a mesehallgatás szeretete.
-Érezhető-e már valamilyen hatása a módszereteknek?
V. M.: Erről még kicsit korai beszélni. De annyit már észrevettünk, hogy elsőseink általában nyugodtak, fegyelmezettek az utána következő órákon. Figyelmük fenntartható, szívesen és sokat dolgoznak. Egymással szemben toleránsak, örülnek a másik sikerének. Az olvasás-írás tanítását a Meixner-féle diszlexia-prevenciós módszer szerint végzem (közismertebb nevén a „Játékház” tankönyvcsalád). E módszer alapelvei egységet alkotnak készségfejlesztő programunkkal.
-Kiknek ajánljátok a Ti programotokat?
K. M.: Tulajdonképpen minden kisgyermeknek csak előnyére válhat. De különösen javasoljuk azoknak, akiknél valamilyen problémát már észlelt az óvoda, illetve egy-egy részterület fejlesztése szükséges. Szeretettel várjuk az érdeklődő szülőket is iskolánkba. Lehetőséget biztosítunk számukra, hogy ők is részt vehessenek egy bemutató órán.
-Sok sikert kívánok munkátokhoz!

M. M.
önkormányzati titkár

Nem dicsekedni akartam, csak ötletet adni. És így félév táján már szépen jönnek az eredmények!
Mari

[zsoltzsolt]

Hali!

Na, szóval erre utaltam én is állandóan. Vagyis a legtöbb probléma megoldható pedagógiai eszközökkel, és nem kell 100-ból 62 gyereket kivonni külön fejlesztésre, hanem egy ehez hasonló programot kell kidolgozni a fejlesztőnek (ha, nem üresfejű segíteni is tud ebben ) és a pedagógusnak közösen. Hisz a fejlesztés nem csak külön teremben folyhat, hanem integráltan a többi gyerekkel együtt, benn az óvodai csoportban.Hozzátennén ebben az esetben hatékonyabb is, mivel csoportépítő hatása is van, a többi mellett. És kinek tényleg komoly gondja van, őket kell elvinni külön fejlesztésre.Megjegyezném, hogy ilyen esetben meg tényleg nem ártana egyeztetni, konzultálni egy szakemberrel, ráadáusul nev. tan-os papr is kéne ehhez (nem pedig szakbarbár módon tesztelgetni, vizsgáltgatni ésfejleszteni a gyereket).
Na szóval szép a kezdeményezés és jó is, mert legalább együttműködnek a gyerekekek nevelésébenrészt vevő szakemberek.
Zsolt
ja és piros pont is
látom nem mindenki üresfeű

[hogabi]

Szia Mari!

Nagyon jó amit írtál. Mindehol így kellene kezdeni a napot, még ha nincsen a gyerenél "hiba" akkor is.
De azt szeretném tudni, hol van olyan önkormányzat, aki megengedi, hogy két pedagógus legyen jelen az órán? Egyáltalán, hogy ebbe belemennek amikor nagy létszámleépítesek vannak. Ez szinte hihetetlen!
/nem kötözköni karok/

Hogabi

[zsoltzsolt]

Gabi!

Erre van lehetőség, vagyis hogy pl egy sni-s gyereket úgy fejlesztesz, hogy benn vagy az órán. Több helyen zajlik így óra, na jó nem sok helyen, de előfordul. Nem tiltja semmi. Ezt hívhatjuk az integráció egy formájának is. És hát lehet sokféleképpen, ez az egyik.
Zsolt