fejlesztési tervek-segítség

[Zsizsi]

Végig olvastam a hozzászólásokat jót szórakoztam ,nekem 62 ovis gyerekről kell értékelést készítenem : B.Ú.É.K. mindenkinek!!! ZSIZSI

[zsoltzsolt]

Kedves Zsizsi!!

Reméltem hozzájárultam szórakozásodhoz
bár sokan ezt nem így gondolják
62 gyerek??
mit csinálsz????
vagyis hogyan?
mit?
hol?
miért?
kiHolsMereeMennyiért?
Azért ez nem sztachanovista mozgalom, vagyis ne a mennyiség, hanem a minőség legyen a fontos
BUÉK??
már minggggyáá jön a nyuszi,
62
legalább
róluk nehogy írj valamit
Zsolt

[gyöngyi]

Oroszlány Péter: Könyv a tanulásról c könyvében ill. a hozzá tartozó kézikönyvben olvastam, hogy a gyerekek amikor végeztek a tanfolyammal (tanulási képességfejlesztő tréning volt ez) kaptak valami elismerésfélét az eredményességükről. Na most én azt gondoltam, hogy mi lenne ha névreszólóan én is adnék a tanítványaimnak, egy kis értékelésfélét az eddigi eredményükről (Hasonló módon, mint amikor oklevelet kapnak egy szavalóversenyen vagy a suliban félévi bizit)
Ahhoz kérnék ötletet mi legyen a megnevezése? Oklevél, tanusítvány, elismerés....vagy mi? Tulajdonképpen a fejlesztő munkánkat az "optimális begyakorlottsági szint" elérésére éleztem ki egy-egy részképesség fejlesztése kapcsán...pl. mértékváltás, alapműveletek, látószélesség növelése, regressziógátlás, tehát sok adatunk van amiből tudunk levonni következtetéseket.
( mert tapasztalatom szerint ha jegyet nem is kaphatnak, mert az semmit se mondana nekik egy-egy részképesség begyakoroltatása terén, szükséges azért mégis valami visszajelzés, hogy nem dolgoztak hiába velem egy egész féléven át.
Mit szóltok ehhez?
Várom az ötleteket.

[Marianna]

Kedves Gyöngyi!
Ismételten azt tudom mondani, hogy tedd azt , amit legjobb belátásod szerint tenni akarsz. Én semmiféle oklevelet, elismerést nem szoktam a gyerekeknek adni, mert azt gondolom,hogy ne azért járjanak fejlesztésre. Sokkal fontosabbnak tartom, hogy szeressenek járni, mert ott sikerélményük van, szeretik őket és esetleg még meg is hallgatják a problémáikat. Én azt gondolom, hogy az már jó nekik, hogy nem a megszokott órai dolgokat csináljuk. Én gyakran dicsérem őket, és félévkor egy játékos óra keretében megbeszéljük az eddigi teljesítményüket. Sajnos az elnevezésre nincs ötletem, de másnak biztos lesz.

Üdv: Marianna

[hogabi]

Mariannához csatlakozom.
"tedd azt , amit legjobb belátásod szerint tenni akarsz"
Ugyanis Gyöngyi - azt hiszem nem sokan tudják, egy olyan felmérést végez, amit maga állított össze, ill. nem felmérés, hanem egyfajta fejlődési teszt. Ezek a tesztek az addig elvégzett feladatokból állnak, maguk javítanak és előttük van az előző teszt eredménye is. Látják saját munkájukon keresztül a fejlődést.
Ha szívesen járnak az órákra - mert az is cél legyen, - a gyerekeket miért ne jutalmazhatná, ha úgy gondolja?
Tantárgyi versenyért, sportért stb... jutalmaznak.
Én megtenném! Félévente micsoda öröm annak a gyerkőcnek, hogy el van ismerve a munkája, amit ráadásul "büntetés" képen szabtak ki rá. /az utolsó mondatomat kéretik nem félre érteni! /

[zsoltzsolt]

Hahó Gyöngyi!

1.,"Tedd azt, amit akarsz!" na, melyik medalionon és hol olvasható az idézet?? )
2., Kelj fel és járj! (na és ez hol? )
3., Feküdj le és aludj! (ez most tőlem )
4., Na hogy ötletet is adjak , szóval nagyobbik lányomék alsóban mindig ötnapos osztálykirándulásra mentek, ahova én is mentem mindig, mint segítő - és persze az esemény fényét növelő - szülő. No tehát, ott az utolsó este a tábortűznél minden gyerek kapott valalmi jelképes ajándékot, díjat (mindegy minek nevezzük) az öt napos teljesítményéért, vagy valami tettéért. És persze felolvasták a tanítók az elismrés szövegét - pl. a kerítésen a legmagassaban labdát átrúgó gyerek, vagy a legtöbbet telefonáló (ez akkor én voltam ) stb - és a többieknek ki kellett találni ki is lehetett az. Vagyis teljesen személyre szabott volt a dolog, csak az adott gyerekről szólt, a többi gyereknek is jelentett valamit és nem egy hülye általános oklevél vagy ilyesmi volt. Pl. a kg-ot dgk-mmá leggyorsabban átváltó, vagy legszélessebbenlátó , mittomén, ezt te tudod eldönteni. Az ötlet nem az enyém, de díjazom és szerintem egy ilyen jobb, mint a hagyományosok.
5., úgy belemerültem itt a mondandómban, hogy nem szedtem pontokba a gondolataimat
6., már megint ez a hasad a pad, a fene
7., na legyetek jók
8.,, Zsolt
üdv

[Zsizsi]

Szia Zsolt!!
Kérdéseidre egy pár mondatban most írok.
Szakvizsgázott fejlesztő, óvodapedagógus vagyok . Három éve végeztem az ELTE fejlesztői szakon,azóta foglalkozom nagycsoportos óvódásokkal.Négy tagóvodában közel 100 gyerekkel csináltam szintfelmérést szeptemberben, ebből 62 gy. volt szüksége egyéni fejlesztésre. A logopédussal együttműködve segítem az óvónők munkáját.Egyszerre 2-3 gy-kel foglalkozom, komplex foglalkozásokat tartok,sok mozgással-didaktikus játékokkal-koncentrációs feladatokkal... fejlesztem a részképesség lemaradásokat. Fontosnak tartom már az óvodában a fejlesztést a tanulási zavarok megelőzése miatt...
Szeretem olvasgatni a Honlapotokat, minden érdekel ami segíti a munkámat !!!üdv :Zsizsi

[zsoltzsolt]

Szai Zsiszi!

1., Annak örülök, hogy örülsz
2., 100-ból 62????
3., Itt valami nincs rendben
4., ennyi problémás ygerek, max nevelőotthonban van
5., vagy a diagnosztikai munka nem jó vagy a teszt
6., miért jó gyártani problémás gyerekeket? vagyis el kéne fogadni, hogy minden ember más. És ha valaki eltér, az még nem biztos, hogy részképesség gyengeséggel küzd (hozzátenném örülök, hogy nemmost vagyok gyerek, mert akkor
a, hypeaktívnak bélyegeznének
b., begyógyszereznének, hogy elviseljen a környezetem
c., de mivel nem voltak akkor "szakemberek" ennyien (főleg nem ennyi üresfejű ), így megpróbálták megoldani rosszaságomat nevelői, pedagógiai eszközökkel
7., vagyis mi a fenét várunk el folyamatosan egy ovistól
8., utalok megint a régebben leírtakra, vagyis valamit rosszul tanítanak a fejlesztő pedagógusoknak - vagy nem tudom mi lehet - de nincs olyan, hogy 100-ból 62-nek KEZELENDŐ problémája lenne
7., főleg ovisoknál teljesen eltérő fejlődésmenetek vannak, haggyjuk már azt a szegény szerencsétlen gyereket a maga útján haladni
8., így a gyerek is és a szülő is elhiszi, hogy gond van
9. és ugye hülye az, akire mondják
10,. tanítoták ott a Pygmalion effektust?? mert a 8-as ponthot csatlakozik (más náven önmagát beteljesítő jóslat) - és erre vigyázni kéne, mert a végénmi gyárjuk a betegeket
11., utána kéne olvasni, az fentebb leírtaknak (Pygmalion)
12., jó munkát
13., vagy nem is tudom
14, megnézném a 62 gyerek vizsgálati anyagát szívesen, hogy mi alapján lettek részképesség gyengeség miatt beosztva fejlesztő foglakozásokra
üdv
Zsolt

[hogabi]

Idézet egy levélből, mellyel nagyon egyetértek!


Nem kívánom bírálni az óvodai nevelésről szóló törvényt, sem pedagógustársaimat, az óvónőket, de bizony baj van. Egyre nagyobb számban kerülnek gyermekek úgy az iskolába, hogy nem felelnek meg az iskolaérettség követelményének. Lassan nem lesz olyan első osztályos tanuló, akinek nincs legalább egy részképességzavara. Senki, egyetlen tanító sem várja, hogy az óvodában tanórai foglalkozásokat tartsanak, feladatlapokat töltessenek ki a gyermekekkel, de azt igen, hogy felvértezzék őket mindazzal a készséggel, ami ahhoz szükséges, hogy elkezdhessenek tanulni.

Soha nem értettem egyet a késztetéses módszerrel. Láttam ilyet, megdöbbentett. Az óvó néni ül egy asztalnál. Várja, kinek van kedve rajzolni. Az odatévedt gyermekek sem tudnak igazán belefeledkezni a munkába, mert körülöttük másik húsz gyerek játszik meglehetősen zajosan, és akkor finoman fejeztem ki magam. Hol van a munka, az alkotás öröme? Hol van az egymás iránti tolerancia? Hol van az egymás munkájának megbecsülése? Hol van az egymás segítése? Hol van az együtt történő tevékenykedés meghittsége? Hol van a kitartás? Sehol. Na és mi lesz majd az iskolában? A tanítóknak decemberre szép hosszú listájuk lesz arról, hogy melyik gyerek melyik betűket nem tudja, mert a betű tanításánál éppen nem érzett késztetést a tanulásra.

Úgy gondolom, hogy e módszer és az iskola első osztálya között meg kell teremteni az átmenetet. Az óvoda nagycsoportjában igenis üljenek le együtt a gyermekek tevékenykedni, s ez ne kívánságműsor legyen! Egyetlen óvodáskorú gyereknek sem fognak sérülni a személyiségi jogai, nem fogja elnyomni az egyéniségüket, csak elkezdik megtanulni a közösségi létet, a közösségben végzett munkát.

Nagyon fontosnak tartom következő mondatát: "Az óvodás gyereknek még nem kell észrevennie, hogy éppen az ő készségfejlesztése zajlik - elég, ha a vele foglalkozó pedagógus tudja." E tekintetben van mit előrelépni. Bizony hallottam már pedagógustársamtól, hogy egy gyermek visszaszólt neki: Most nincs késztetésem. Mai világunkban, amikor okkal és ok nélkül pillanatok alatt elbocsátanak embereket a munkahelyükről, amikor elvárják, hogy ne csak a napi nyolc óránkat, hanem többet dolgozzunk, mit csinálnak majd az ilyen szellemben felnövő gyerekek. Sokat nem, mert a felettesüknek lesz majd késztetése arra, hogy elbocsássa őket.

Rámegy egy generáció, mire rájövünk, hogy valami mégse jó.

Mátyás Marianna tanítónő, Tótvázsony

[zsoltzsolt]

Szia Zsizsi!

Bocsi, előbb elírtam a neved (Zsiszit írtam)
én is a 62-be tartozom biztos
Zsolt