Integráció

[Dóri]

A Hírekben olvasható cikkek igen sok kérdést felvetnek.
Érdemes lenne róluk beszélgetni, hiszen nagyon aktuálisak. Dóri

[Fodor Zoltán]

Mielött furcsa dolgokat is írnánk, konkrétan mire gondolsz az integrációval kapcsolatban?

[Sophie]

Sziasztok!

Sajnos nálunk egyre nagyobb veszély az átgondolatlan, rideg integráció. Van nálunk egy enyhe ért.fogy. csoport alsóban és felsőben. Az alsósokat ebben a tanévben már részben - az ének, rajz, technika órákra - integráltuk. Itt is voltak kezdetben gondok, de összességében jól működik a dolog. Most azonban leépítések lesznek - a pedagógusok közül első körben 6 embernek kell mennie jún. végével, s ez csak az első hullám, várható még ősszel is egy. Nem tudjuk még, kiket érint, de valószínű, hogy a két SNI-s csoportot is meg fogja szüntetni az önkormányzat költségcsökkentés címén. Azzal, hogy a gyerekek integrálhatóak-e, hogy 28 fős osztályba kerülnének, több magatartás-, és részképességzavaros gyerek közé, hogy a fő tantárgyakat továbbra is gyógypedagógusnak kellene tanítani, hogy a tanítók, tanárok nem felkészültek az SNI-sek oktatására, ezekkel a dolgokkal senki sem törődik. A szakemberek véleményét meg sem kérdezik. Ez is integráció, csak sajnos a gyerekek isszák meg a levét, az SNI-sek főleg, de a "normálok" is !!! ((
Üdv: Sophie

[Fodor Zoltán]

Javítsatok, ha tévedek, de inkább az SNi gyerekekre hajtanak rá az intézmények inkább, mivel ott pedagógus esetében órakedvezmény, iskola esetén pedig létszám kedvezmény van. Nekik az a jó, ha minél több ilyen gyerek van egy osztályba. A pedagógusokat szerintem meg fel kellett volna készíteni az ilyen gyerekek oktatására, hiszen tudták, hogy ezt akarják végrehajtani. Sima tanítói vagy tanári diplomával nem tudnak ellátni a pedagógusok speciális eseteket. Ezt fokozatosan, továbbképzésekkel be lehetett volna vezetni a pedagógusok között.

[hogabi]

Ha a gyerekek be vannak integrálva, nem jár órakedvezmény. Sőt még pótlék sem.
A pedagógusokat sehol nem készítették elő a befogadásra. Önkormányzat szavaz, az iskola meg oldja meg ahogy tudja. Persze biztosan vannak kivételek, de ez a szomorú valóság. A szülőket is meg kell kérdezni, mi a véleményük?
A tanárok valóban nem tudnak mit kezdeni a mássággal, nyűg a nyakukon az ilyen gyerek. De még valami! Mi van a kompetencia méréssel? Mert ugye, ha ott vannak az osztályban, akkor nekik is kell írni. Akkor lehúzzák az iskola eredményét? Erre is van példám itt a közelben. Megyei 2. helyen van az ált. isk., most lecsúsznak a sok SNI-is ill. F70-es gyerekkel. Mert azok bizony ott ülnek az osztályban.

[Dóri]

A cikkeket átolvasva felmerült bennem egy pár gondolat:
- az nem baj ha új szelek fújdogálnak, de az előkészítés hiánya megöli az egészet
- az a tanár, aki normál gyerekek oktatását választotta, az persze, hogy nem repdes az SNI gyerekért, nem is ért hozzá
- semmilyen gyorstalpaló nem pótolja az elhivatottságot vagy annak hiányát, de a tudást sem
- a kötelező jelleg kényszermegoldásokat eredményez
- az anyagi körülmények legtöbbször döntő szempontnak látszanak
- az integrált gyerek legtöbbször nem kapja meg a neki járó oktatást, lelkileg sérül, sokkal rosszabb körülmények közé kerül, mintha szegregált iskolába járna.
- A cigánykérdést és az SNI problémát nem szabadna egy kalap alá venni
- A felső tagozatból a problémás gyerekek legtöbbször úgyis átkerülnek, ráadásul sokkal rosszabb állapotban, mintha kezdettől fogva idejártak volna. Erről persze nagyokat hallgatnak.
Dóri

[Fodor Zoltán]

Itt azt hiszem Dóri nagy vonalakban felvázolta a problémákat. Igaz nem írta oda, de majd én megteszem a személyes véleményem alapján. Szerintem így ennek semmi értelme!
Aztán ezzel kezdhet az illetékes azt, amit akar. Készítettek egy nagy valamit, ami nem jó semmire.

[Dóri]

Tanulságos lehet a következő eset.
Egy iskola felvállalta az integrációt. Egyre több gyereket vettek át (SNI, egyéb hátrányos helyzetű, roma stb). A szülők viszont megelégelték az egyre növekvő problémákat és elvitték a gyerekeiket a két sarokkal odébb lévő iskolába.
Ez a suli szinte önként írta le magát, a régi jó hírüket szinte lehetetlen visszaszerezni. Mindezt miért? – hát a fejpénzért, pályázatokért, a több lábon állásért.

Amúgy egyik szülő sem örül annak, ha a saját gyereke zavaros közegbe nevelkedik vagy az oktatása alacsonyabb színvonalú. Nem véletlenül választják a tagozatos iskolákat.
Ennek ellentéte az a suli, ahol sok az integrált gyerek.

Elméletileg néhány SNI gyereket simán el lehetne látni, de a gyakorlat egész mást mutat.
Dóri

[csojanosne]

A mi iskolánk is integráló suli. Nálunk jól működik az integráció, pedig többségi, egyházi iskola vagyunk. Főleg diszes gyerekekkel foglalkozunk, szinte minden osztályban van 2-4 ilyen tanulónk. Ez egy elfogadható létszám 25-30 fős osztályokban. A kollektíva is sokat változtatott a már megszokott szemléletén. A könnyebb boldogulásban sokat segít, hogy kooperatív tanítástechnikai módszerekkel dolgoznak a pedagógusok, és nem teher számukra a differenciálás. A város egyik legjobb iskolái között vagyunk feltüntetve. Ezt csak azért írom, mert az egyik hozzászóló azt írta, hogy leírják sok esetben a szülők az ilyen iskolákat. Én nem ezt tapasztalom és mint gyógypedagógus, csak azt tudom hangoztatni, hogy a másság elfogadtatását igenis itt lehet elkezdeni. Igaz, nálunk jórészt ép intellektusú gyerekek vannak ( a leggyengébb IQ 80-as),akik valamilyen oknál fogva részképességzavarral, figyelemkoncentrációs problémával küszködnek, de a nagyátlagnál jóval több segítségre szorulnak. A társaik természetesnek veszik, hogy ezek a gyerekek más hozzáállásban részesülnek, értékelésük másként történik és érzik azt is, hogy anyáskodni kell némelyikük felett, azokat szárnyaik alá veszik és segítik. Ez majdnem olyan, mint az óvodákban a vegyes csoport, ahol a nagyobbak támogatják a kicsiket. Én hiszem azt, hogy az integrációnak, ha jól csinálják, van jövője! " A gyengébben tanulókon nem az elkülönítés segít, hanem a jobbakkal való nemes vetélkedés." Lehet velem nem egyetérteni, nekem akkor is ez a véleményem.

[Dóri]

Te vagy az első, akitől azt hallom, hogy az integráció működőképes.
Egészen biztos vagyok benne, hogy nálatok a hivatástudat és a szakmai színvonal igen magas.
De! Más a fogyatékos gyerek integrálása, és más a diszeseké. Persze vannak közös pontok is. Az sem mindegy, hogy hány ilyen gyerek van egy osztályban, egy iskolában.
Szerintem az integráció csak egy megfelelő társadalmi színt fölött működik. Ez helyileg lehet magasabb, mint pl.nálatok, de általában a mai viszonyok mellett ez még igen alacsony. Ezért nincs értelme eröltetni.

Nálunk az integráció úgy néz ki, hogy az enyhék közé középsúlyos vagy halmozottan sérült gyerekek vannak beillesztve. Mi is tapasztaljuk a segítőkészséget, anyáskodást. Nálunk mindenki gyp végzettségű. A többségi iskolákban viszont (legtöbbször) a tanárok képzésének, pozitív hozzáállásának hiánya első körben teszi lehetetlenné a gyerekek helyzetét.

Elméletben természetesen az a jó, ha az ép gyerek megtanulja elfogadni a sérülteket, és ehhez megfelelő irányítást is kap.
Dóri