A Nemzeti köznevelésről szóló törvény koncepciója

[karnismari]

Olvastátok?
Én egyszer becsülettel végig olvastam, de beismerem, nem mindent értek.
Bemásolok néhány szakaszt, ami minket érint.
Kérlek, szóljatok hozzá, próbáljuk együtt értelmezni, biztos van, aki többet tud róla, jobban érti, mint én.

• A köznevelés kiemelt feladata a korai fejlesztés, illetve a mindenkori egyéni és csoportos megelőző fejlesztés.
• A sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók speciális igényeinek figyelembevétele, optimális fejlődésük elősegítése, a minél teljesebb társadalmi beilleszkedés lehetőségeinek megteremtése a nevelési-oktatási rendszer kiemelt feladatai közé tartozik. Az oktatási rendszer többletszolgáltatásokkal biztosítja ezeknek a gyermekeknek a fejlesztését.
/Ez jó, de hogyan?/
• A különösen nehéz körülmények között tanító pedagógusok (a döntően hátrányos helyzetű területeken működő iskolákban vagy a többségében ilyen gyerekeket tanítók) munkáját kiemelt pótlékkal, a súlyos fogyatékkal élőket vagy a többségében ilyen gyermekeket tanító gyógypedagógusok munkáját kiemelt, kötelező gyógypedagógiai pótlékkal ismeri el a köznevelési rendszer. A pótlékok juttatása nem automatikus, folyósításuk a szakmai ellenőrzés minőségi kritériumainak teljesítése esetén lehetséges.

Eltérő fejlődésű, SNI vagy BTM gyerekek esetében az ép fejlődésűekkel való összehasonlítás és ennek alapján a számjegyekkel való minősítés nem reális, ezért a szöveges értékelés fejezi ki a gyermek önmagához, lehetőségeihez képest elért fejlődését. Ez a megállapítás az integrált oktatási formára és a kifejezetten sajátos nevelési igényű gyermekek, tanuló nevelésére, oktatására specializált iskolatípusban nevelkedő tanulókra egyaránt érvényes. /?????/

I.1. Sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel küzdő gyermekek

A különleges bánásmódot igénylő gyermekek, tanulók megfelelő fejlesztésében a köznevelési intézményekben alkalmazott vagy utazó gyógypedagógusok, továbbá más szakemberek vesznek részt.
A sajátos nevelési igényű gyermekek oktatásában a cél a minél teljesebb integráció. Ennek keretében a törvény garantálja, hogy minden érintett gyermek, tanuló megkapja a számára szükséges és megfelelő ellátást. Ha indokolt, a gyermek csak részben integrált formában tanul, azaz a közismereti tárgyakat fejlesztő pedagógussal, szükség esetén gyógypedagógussal, kis létszámú csoportban tanulja, míg az iskola többi programjában integráltan vesz részt.

Az első vizsgálatot legalább évente kontrollvizsgálat követi egészen addig, amíg a gyermek, tanuló „sajátos nevelési igényű” minősítése fennáll.

1. melléklet: Kis létszámú osztályok indításának szabályai

A szakértői bizottsági vélemény alapján gyógypedagógiai ellátást igénylő gyermekek számára kis létszámú osztályt kell szervezni.
A hétéves kort elért, a szakértői vélemény alapján gyógypedagógiai ellátásra nem szoruló, de az iskolai tanulásra még nem képes gyermekek számára legalább hét fő esetén kis létszámú fejlesztő pedagógiai osztályt kell szervezni. Ez a mindenkori iskolafenntartó feladata. A kis létszámú osztály létszáma legfeljebb 13 fő. Hét tanulónál kevesebb érintett esetén az ellátás biztosítása a kormányhivatal felelősségi körébe tartozik.
A kis létszámú fejlesztő pedagógiai osztály első éve után a gyermek – a szakértői bizottság véleménye alapján – vagy normál második osztályba lép, vagy további egy év fejlesztést kaphat a kis létszámú osztályban, s ezt követően folytatja tanulmányait a második évfolyamon. Cél, hogy a kis létszámú fejlesztő pedagógiai osztályban eltöltött év során a gyermekek minél nagyobb százaléka váljon alkalmassá a normál osztályban való tanulásra, a sajátos körülmények között töltött év ugyanis kifejezetten az iskolaérettség kialakítását és az általános iskolai tanulmányok problémamentes megkezdését szolgálja.
/Más a kis létszámú osztály és más a kis létszámú fejlesztő osztály, netán az első a gyógypedagógiai osztály?/

Az óvoda javaslatára szakértői bizottság (a továbbiakban: bizottság) iskolaérettségi vizsgálatot végezhet. A vizsgálatot a szülő is kezdeményezheti. A bizottság legalább négytagú, tagja egy-egy tanító, gyógypedagógus, pszichológus és gyermekorvos.

4. A bizottság javaslata a gyermek beiskolázásával kapcsolatban.

Hetedik életévét betöltött gyermeknek be kell iratkoznia iskolába.
A bizottság véleménye alapján a gyermek vagy normál osztályba, vagy kis létszámú, vagy gyógypedagógiai osztályba mehet.
A szakvéleményt az általános iskola igazgatója köteles figyelembe venni.
A bizottság a kis létszámú osztályba járó gyermekekről legalább évente újabb szakvéleményt ad ki, amelynek alapján szülői egyetértés esetén a gyermek tanév közben is másik osztályba sorolható.
Meg kell teremteni a feltételeit annak, hogy a szakértői bizottság kiszállhasson az óvodákba, iskolákba. Az elsődleges, tájékozódó (szűrő-) vizsgálatot a megkezdett óvodai nevelési év elején utazó bizottság végzi. Így minden gyermeket saját óvodájában, a későbbiekben saját iskolájában lehet megvizsgálni, a vizsgálat eredményeit pedig nem befolyásolja az utazással járó feszültség (vidéki közlekedési feltételek, anyagi gondok, szülők esetleges érdektelensége). Indokolt esetben a további vizsgálatokat a szakértői bizottságok végzik el.

Finanszírozott csoport- és osztálylétszámok

Intézménytípus csoport- és osztálylétszám
minimum maximum átlag
Óvoda* 13 25 20
Kis létszámú osztály 7 13 7
Általános iskola 1-4. évfolyama* 14 25 23

/Itt már meg sem említik a gyógypedagógiai osztályt!/

14. melléklet: A különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló fogalmának értelmezése

A törvény különleges bánásmódot igénylőknek tekinti az alábbi csoportok legalább egyikébe tartozó gyermekeket:
1. Sajátos nevelési igényű az a gyermek, tanuló, akinél az illetékes szakértői bizottság mozgásszervi, érzékszervi, értelmi, beszéd-, illetve halmozott fogyatékosságot, autizmus spektrum zavart vagy egyéb pszichés fejlődési zavart (tanulási, figyelem, magatartásszabályozás zavart) állapított meg.
2. Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd az a gyermek, akinek problémái a fenti kategóriák specifikus súlyossági fokát nem érik el, de együttes előfordulásuk eredményeként jellemző a gyermekre az életkorhoz és osztályfokhoz viszonyított jelentős alulteljesítés, a társas kapcsolati problémák vagy a magatartás szabályozásának hiányosságai. A gyermek tanulási képessége, viselkedésszabályozási kapacitása, közösségbe való beilleszkedése, illetve személyiségfejlődése nehezített, vagy sajátos tendenciákat mutat.
/Lesz sni/a, /b? Vagy minden sni-re vonatkozik minden?/

Bocsánat, ha hosszú voltam.
Zsolt!
Tudsz valamit a kistérségi társulásban működő ped. szakszolgálatokról, ha visszatér a járási rendszer?
Mari

[hogabi]

Mari! - én olvastam és sok az ellentmondás, hiányos, szóval bennem is sok kérés merült fel.

Zsolt! - Gyálon érdemes lenne ezt megvitatni, szánjunk rá időt!

[edit78]

Abban az esetben, ha egy városban megyei, illetve kistérségi Szakértői Bizottság is működik szerintetek mi a kistérségi Sz.B.sorsa???