Egy kicsit Ádám-Évánál kezdem. 3 gyerekem van, 17, 3 és 2 évesek. A 17 éves, ADHD-s, diszgráfiás, SNI státuszú. Sajnos nagyon későn, 7. osztályra lett papírja róla (és még akkor is csak nevtanos, ami alapján az iskola semmilyen segítséget, és az abban adott semmi kedvezményt nem volt hajlandó megadni), hogy nem csak én aggódom túl a dolgokat. Hosszú harcok árán 8. osztályban vizsgálta a TKVSZRB. A gyerek végigszenvedte az iskolát, mire végre papírja lett, a fejlesztőpedagógusok "ekkora gyereken már mit fejlesszek" felkiáltással elintézték. Na ezt el szeretném mindenképp kerülni a kicsiknél. Valószínűleg ez csak úgy működik, ha mindenféle hivatalos utat kihagyva megpróbálok utánajárni a dolgoknak, ha valami nem tetszik. És inkább aggódjam túl.

Ami számomra aggodalomra ad okot, hogy a két kicsi szinte teljesen egy szinten van. Beszédben, rajzban, mozgásban. (A váltott lábbal lépcsőzés kivételével, azt csak a 3 éves tudja. Viszont a kétéves bukfencezik, azt meg nem tudja.)
A kisfiam februárban volt 3, a kislányom szintén februárban 2. A kisfiam nappalra szobatiszta, de a nagydolgát csak pelenkába hajlandó intézni. A kislány szobatisztasága alakulóban, nagydolog tekintetében is. Alváshoz mindketten igénylik a pelenkát. Az ebéd utáni alváshoz a kisfiú már nem kap, de a siker nagyjából 50%-os. Olyan utasításokat, hogy tedd az asztalra, vedd fel a szék alól, a kislány megért és végrehajt, a kisfiú próbálkozik, de nem találja el, hogy hova is kéne tenni, vagy honnan kell felvenni. A színeket vagy nem tudja megkülönböztetni, vagy a szavakat nem érti, erre még nem jöttem rá. A kislány hamarabb húzta fel a zokniját egyedül, mint a kisfiú. A kislány elmond egy-egy teljes mondatot, a kisfiú egymás mellé tesz szavakat és én általában megértem, de már az apja sem mindig. Ugyanakkor a fejében ott vannak a gondolatok, és nagyon dühös tud lenni, amikor nem értik meg. A meséket, mondókákat mindketten szeretik, a kedvenceiket rendszeresen kérik. Rajzuk gyakorlatilag egyforma, firka, általában 1, max. 2 színnel. A kisfiú ha kérdezem, megmondja, mit rajzolt, bár hasonlóságot még nyomokban sem látok.
Na most ha egy év korkülönbséggel két gyerek ennyire egyforma szinten van, akkor vagy a kicsi zseni, vagy a nagynak van lemaradása. Normálisan fejlődő gyerekem még nem volt, így viszonyítási alapom is kevés, szeretném, ha szakember látná legalább a fiam, de nem nagyon találtam. A nevelési tanácsadó nem fog vele foglalkozni, amúgy is kb. 1 év a várólista. Az meg ha gond van, nagyon sok. Akiket találtam magánban, azoknak vagy a végzettsége nem győzött meg (magyarul nem volt nekik), vagy nagyobb korosztályra specializálódtak.

Tudnak esetleg segíteni merre indulhatnék? (Vagy egyáltalán érdemes-e valamerre indulnunk?) A Csepel-szigeten lakunk.