Segítséget szeretnék kérni

[era63]

Kedves Fórumtagok 2. osztályos tanító néni vagyok. Most először kaptam BTM-es gyereket. Szeretném, ha segítenétek hogyan kell fejlesztési tervet készíteni számára. Azt tudom, hogy a kiemelt fejlesztési területekre kell felépíteni, de azt nem mit kell tartalmaznia a tervnek. Előre is köszönöm a segítséget. Ha valakinek van kész ilyen terve azt is szívesen fogadom, hiszen tanulni belőle szuper lenne.

[ildikó]

Era!
Ha csak egy "mezei tanító néni" vagy - bocs a kifejezésért , akkor Neked nem kell fejlesztési tervet írni.
Az a fejl. ped. és /vagy a gyógyped. feladata. Igaz, ha BTMN-es a gyerek, akkor nem szükséges gyógypedagógus, hanem fejlesztő.
Te csak az Ő/Ők segítségükkel haladj a tananyaggal. Az órák témáját meg úgyis vezeted a naplóban.
Nem kell külön adminisztrálnod.

[viditko]

Tisztelt Szakemberek!!!!
Hosszú évek tapasztalata mondatja velem, a fejlesztőpedagógiának nincs sem tisztelete sem becsülete a magyar oktatásban. Hosszasan sorolhatnám érveimet, de látnom és tapasztalnom kellett, hogy azok akik ide juttatták a fejlesztőpedagógiát mélyen elrejtőznek a katedrák és szakbizottságok biztonságot nyújtó falai mögé, ahol "mélyen szántó" szakmai gondolatok mögé bújva ontják instrukcióikat.(Tisztelet a kivételnek.) Ameddig terem és megfelelő tárgyi feltételek hiánya teszi lehetetlenné a fejlesztő munkáját, ameddig a fejlesztendő tanuló hiányzásai felett szemet hunyó iskolavezetés van jelen és csak egy kipipálandó probléma a fejlesztés, addig nem beszélhetünk hatékony fejlesztőpedagógiáról. Még sorolhatnám hosszasan érveimet, de hasztalan. Hiszen kit érdekel egy kisebbség véleménye!? A kirekesztettség, szakmai siker hiánya az elismerés hiánya egyenesen a kiégéshez(burn out ) vezet. Lennének kivezető utak, de ehhez az egyén kevés. Illési Dávid vagyok tanító és gyógypedagógus Albertirsáról.

[Dóri]

Szia Dávid!
Sokan vagyunk, akik így érezzük.
Nálunk is mi a lényeg? A papír legyen rendben, a statisztikák legalább egy átlagot tükrözzenek, minden és mindenki legyen lefedve, feladat kipipálva stb.
A tartalom? A munka? A hozzáértés? A szakmai tudás? Érdekel ez valakit?
(„Probléma van? Oldjátok meg!”)
A szakmai sikert a gyerek mosolya adja. Megpróbálok megelégedni vele.
Vagy van egyéb ötleted?
Dóri

[ildikó]

Többször is szó esett már ezeken az oldalakon a "megbecsülésünkről". A nyáron Gabiék kicsit ki is akadtak azon, hogy nálunk még közhasznú munkás is "fejleszt".
Egy éve nagyon szép fejlesztő termet alakítottunk ki az iskolában. Meleg, napsárga szoba, hangulatos szőnyeggel, függönnyel. A falakra körbe rengeteg bábot tettünk, mindenfélét. Aranyos paraván, szép, álló tükör, aminek a mások oldala táblaként funkcionál. Sok-sok fejlesztő játék. Szóval helyisége, eszközök adottak nagyjából. (Egy sz.g. nagyon jó lenne még pl.)
Csak lassan már én nem férek be. Most nehogy azt gondoljátok, hogy annyit híztam egy év alatt!!!
De komolyra fordítva a szót: szerdán mentem volna három sni-s gyerekkel a fejlesztőbe. Igen ám, csak ott volt a közhasznús asszonyka hét!!!! elsős gyerekkel. (Azt már csak súgva teszem hozzá, hogy az elsős kollega akkor mi a csodát csinált, ha ennyi gyereket kipaterolt magyar órán az osztályából?!) Rajtuk kívül a negyedikesek ofője vitt be két "rossz" gyereket büntiből. Meg mét két kollega oda ült be dolgozatot javítani.
Nnna, ez az, amikor már nincs értelme ott lenni.
Hiába a szép fejlesztő szoba, meg hiába vagyok én, mint fejl. ped., a három kicsivel kiültem a folyosóra, mert még ott is sokkal több mindent tudtam velük kezdeni, mint a teremben ilyen körülmények között.
Az, hogy velem együtt van két-három gyerekkel bent a közhasznús "tanerő", még csak-csak elviselem, bár akkor sem lehet normális fejl. foglalkozást tartani.
De azért ez már nekem is betette a kaputl!

[karnismari]

Én már régen letettem arról, hogy "hivatalosan " megbecsüljenek. Megelégszem olyanokkal (28 év munkaviszony után), amikor Ákoskám azt mondja: "úgy szeretem, ha te mesélsz!" Ha a gyermekorvos azt mondja a pedagógiai jellemzésemre, hogy ő még ilyet nem kapott (nem ilyen rosszat!!!). Ha a Vadaskertben kontrollvizsgálaton járó szülőnek azt mondják, adjon hálát, hogy ilyen szakemberek foglalkoznak a gyerekével. Az persze más, ha még a feltételeket sem teremtik meg a munkánkhoz. Nálunk szerencsére ezek megvannak.
Kedves Dávid! Ha gyógypedagógus vagy, ezt ne szégyelld! Beszélj nyugodtan gyógypedagógiáról, nagy magyar gyógypedagógusaink megérdemlik! A fejlesztő pedagógia egészen más!
Ezzel nem akarok senkit megbántani, lavinát elindítani.
Üdv: Mari

[hogabi]

Ildikó kedves! - azt azért tedd hozzá, a kiakadás tárgyához tartozott az is, hogy a "közhasznú" munkás egy 8 általánost végzett roma asszony.
Mert ez már mindennek a teteje!!!

Kedves Mari!
Te még emlékszel rá biztosan rá, hogy a magyar gyógypedagógus oktatás világhírű volt. Sok külföldi diák tanult a Bárczin.
Tehát Dávid! - légy büszke a gyógypedagógiai végzettségedre. Fiatal vagy, talán megízleled az igazi szépséget. Teljes szívemből kívánom!

[Dóri]

Ildikó!!
Valamit nem értek.
Nincs a fejlesztő szobának beosztása? (Na, jön az algoritmus)
Ha nincs, akkor sürgősen csináljatok!
Ha van: akkor csak azok mehetnek be, akik éppen ki vannak írva.
Ha más is benn van (egyeztetés nélkül), akkor lehet s…en billenteni.
Ha nem lehet, miért is?

Ja, és a nyolc osztályos tanerő inkább takaríthatna vagy mosogathatna. Mert még a gyp asszisztensnek is érettségiznie kell.
Dóri

[driszko]

Valami van a levegőben: épp csütörtökön mentem be az iskolába - ahol vállalkozóként látom el az SNI-s gyerekeket - közölni az igazgatóval, hogy felmondok. Így nem lehet dolgozni. Legalábbis én nem tudok. Nem az a fajta ember vagyok, aki megelégszik azzal, hogy kipipáljuk az SNI-s fejlesztést. Segíteni akarok. De így nem lehet. Úgy látom, Ti is hasonló problémával küzdötök. (Bár az én helyzetem még mindig jobb, mint a tiétek!) Ez elgondolkodtat: ezek szerint valahol a rendszerben van a hiba. Hiszen az ország más-más szegletéből vagyunk, és mindannyian ugyanarról számolunk be. Ki kellene deríteni az okokat, s ezekre megoldást keresnünk - akár az egyesület zászlaja alatt. Mit gondoltok?

[ildikó]

Így van, Gabi, köszönöm, hogy kiegészítettél. Látszik, hogy mindig figyelsz rám/ránk.

Adrienn!
Nekem is átfutott ez az agyamon.
Bármerre járok, bárhol olvasok, hasonló a helyzet - hasonló rossz.
Nagyon nincsenek sínen a dolgaink.....

Dóri!
Nincs beosztás.
Mindenki akkor esik be, amikor akar.
Eddig még azért ennyire nem jöttek össze a dolgok.
A közhasznús, akiről szó volt, minden nap délelőtt ott van néhány gyerekkel. "Korrepetál" címszó alatt. Egyébként belead szegény apait-anyait. A cigány gyerekek szeretnek is vele lenni. S tényleg foglalkozik velük, látom, amikor én is bent vagyok. Csak engem akadályoz a munkában.
Nekem heti öt órám van, azok is délelőtt vannak.
Amikor annak idején kialakítottuk ezt a szobát, az akkori ig. úgy tett, hogy ez olyan is lesz, mint egy alsós nevelői. (Az alsó és felső tagozat külön épületben van, s csak a felsősöknek van nevelői szoba. Az az igazság, hogy nekünk az alsóban nem is nagyon hiányzik, inkább a gyerekek között vagyunk szünetben is, az ügyeletes nem mindig tud a helyzet magaslatán lenni, meg aztán készülünk elő a következő órára. A tíz perc így is nagyon kevés.) Itt tervezte,hogy kávét, teát főzünk, ilyesmi.
Még szerencse, hogy közben ig. váltás volt, s a jelenlegi ezt már nagyon nem helyeselte. De így is tarthatatlan, ami itt van.
Gabi javasolta is a nyáron, hogy ha tehetem, álljak innen odébb, de még nem alakult úgy a dolog.

Azért a gyerekszemek hálás csillogása, a mosolygó gyerekarcok, amikor vidáman felkiáltanak, hogy sikerült, a sok-sok símogatás, amit tőlük kapok sokmindenért kárpótol.