Kooperatív technikák a gyakorlatban

[Balázs]

Kooperatív technikák a fejlesztőpedagógusi munkában

A kooperatív technikák alkalmazásának lehetőségeit a saját munkám során megvalósított feladatokon szeretném bemutatni. A kooperatív tanítási technikáknak nem kell megállniuk a tanítási órákon belül. Számos elemét lehet feladathoz alakítva alkalmazni a fejlesztő foglalkozásokon is. Az alább felsorolt feladatokat úgy is meg lehet valósítani, hogy a gyerekek egymást segíthessék, együtt jobb eredményt érjenek el.
Mivel a fejlesztéshez használható feladatok a tanár kreativitásától függően rendkívül sok feladatlehetőséget biztosít, ezért jelen dolgozatomban csupán egy eszközhöz, az egyszerű gumigolyóhoz kapcsolható feladatokat mutatok be. Tudomásom szerint több fejlesztőpedagógus (hozzám hasonlóan) a saját költségén szerzi be a munkájához szükséges eszközöket. Néhány gumigolyó megvásárlása még a jelenlegi alulfinanszírozott pedagógus bérezésből is megvalósítható.

Ezzel az egyszerű eszközzel több fejlesztési cél megvalósulásához lehet hasznos feladatokat összeállítani. A célszerűség mellett a játékosság és élményszerűség is a foglalkozások jellemzője lehet. Saját tapasztalatból is tudom, hogy azok a foglalkozások az eredményesek, ahol a célirányos fejlesztő feladatok egyben örömet is okoznak a gyerekeknek. A feladatok
kismértékű módosításával érdekessé, pergőbbé és változatosabbá tehetjük a fejlesztést. Egy új feladat pedig lehetőséget ad arra, hogy az esetleg korábbi mérsékelt sikerű feladat helyébe egy sikeres lép. Ezen feladatokban lehetőség nyílik arra, hogy a szem – kéz koordináció javuljon, a térbeli orientáció megszilárduljon. Egyensúly és figyelemerősítést, a figyelem tartósságának növelését, a beszédmegértést, feladatmegértést is jól lehet fejleszteni. A szabálytudat erősítését, bevésését, a kudarctűrő képesség javítását játékosan, konfliktusoktól mentesen lehet javítani. Az önbizalom erősítése, javítása szintén megvalósítható célkitűzés lehet ezzel az egyszerű eszközzel. A feladatok végrehajtásánál szerepet kaphat az utánzás is. Nem csak viselkedést, hanem feladat végrehajtást, feladatvégzési stratégiát is lehet utánozni. Ennek gyakoriságát pozitív megerősítéssel növelni is lehet. Egy – egy feladat rendszerint több érzékszerv használatát igényli, így fejlesztő hatása is többelemű. A kitűzött cél eléréséhez, vagy annak közelítéséhez szükség van a pedagógus közreműködésére. A feladatok, majd mindegyik, lehetőséget ad a differenciált tevékenységre. Lehetséges csoportformában megszervezni a végrehajtást, de szükség szerint egyéni fejlesztés is előnyös, sokszor kötelező a későbbi közös tevékenység előtt.

Lehetőségtől és szükséglettől függően a feladatokat 1-2-3 vagy több gyerek is végezheti. A megfelelően kialakított tevékenységi feltételek között szabályozott keretek között közösen versenyezhetnek, vagy éppen együttműködhetnek a gyerekek. A párok, csoportok összetételét érdemes gyakran változtatni. A kooperatív csoporttípusok közöl a fejlesztő foglalkozásokon leggyakrabban heterogén 2 fős párokat tudok összeállítani a helyi adottságok miatt. A változó csoportösszetételben többekkel kell együttműködni és valószínűleg sikeres és kevésbé sikeres csoportnak is tagjává válik mindenki. Ettől persze pedagógiai indokok miatt egyénenként el lehet térni. A feladatok indítása után a fejlesztőpedagógusnak lehetősége van némileg felszabadultabban szemlélni a tanulókat, megfigyelni tevékenységüket és eredményességüket. Szükség esetén motiválhatja az egyes tanulókat, párokat. Az építő egymásrautaltságot a szerepcserék is elősegítik. A közös végrehajtású feladatokban igyekszik mindenki ügyesen a másik keze alá dolgozni, hiszen hamarosan szerepet cserélnek. A fejlesztő foglalkozásokon a gyerekek teljesítménye és haladási tempója nagy szóródást mutat. Így a feladatok eredményes végrehajtása, kooperatív jellegű végrehajthatósága is erősen eltérő. A módszergazdagság mindenképpen javítja a fejlesztés hatékonyságát, ezért használatának még módosulásokkal is van létjogosultsága. Néhány feladat végrehajtását a csatolt fényképeken illusztrálom.



Néhány golyóval végezhető feladat:

1, Golyó kábelsínben

Néhány forintért lehet kapni villamos kábel eltakarására szolgáló ún. kábelsínt. Ennek egyik felében remekül lehet a golyókat gurítani.
A sínpályát lehet rögzítetten is használni. Két, egymástól 1-2 méter távolságban lévő bútor szélére helyezve a sínt, egy enyhén homorú pályát kapunk. A sínpálya egyik végéről elengedjük a golyót és a pálya meghatározott részén el kell kapni. A golyó elkapása, megfogása több nehézségi fokkal is megoldható.
1.1. Szabadon egy vagy két kézzel kell megfogni a golyót.
1.2. Kötötten csak az egyik kézzel (a domináns kéz használatának
erősítése javasolt) kell megfogni a golyót.
1.3. Három ujjal kell megfogni a golyót.
1.4. Két ujjal kell megfogni a golyót.
1.5. Egy ujjal kell megfogni a golyót, az ujjal rá kell bökni a golyóra.
A feladatot lehet nehezíteni azzal, hogy meghatározzuk a sínpálya melyik részén, pontján kell a golyót megfogni. Könnyíteni, ill. nehezíteni lehet a vezetősín homorulatának változtatásával.
A golyót elkapó és az elfogó tanulók meghatározott golyószám után szerepet cserélnek. Több gyerek esetén is lehet versenyezni, hogy ki mennyi golyót tudott elkapni. Ki tudja kellő ütemben gurítani a golyót.
Három gyereknél a harmadik tanuló számolja az eredményt vagy az időt méri az előzetes szabálymegállapítás szerint. A feladatokat lehet kombinálni, csoportok esetén nehezebb, ill. könnyebb feladatrészek kiosztásával.
Fejlesztési lehetőségek: szem – kéz koordináció, figyelemerősítés, koncentráció készség, kudarctűrő képesség

2,Golyó leejtése és elkapása

2.1. Kézből ki kell ejteni a golyót és szabadon egy vagy két kézzel el kell kapnia visszapattanó golyót.
2.2. kézből ki kell ejteni a golyót és kötötten csak egy kézzel el kell
kapni a visszapattanó golyót,
2.3. kézből ki kell ejteni a golyót és egy pohárral vagy tégellyel el kell
kapni a golyót, úgy hogy ne pattanjon ki a golyó a pohár belsejéből,
2.4. kézből ki kell ejteni a golyót és egy pohárral vagy tégellyel el kell
kapni a golyót, úgy hogy a felfordított pohár vagy tégely alján
maradjon meg a golyó, (nehéznek tűnő, ám mégis könnyen
kivitelezhető feladat, nagy sikerélménnyel jár)
Csapatokat is lehet kialakítani, különböző nehézségű faladatok személyre szóló kiosztásával. Értékelés a golyók elkapásának számlálásával lehetséges

3, Golyó egyensúlyozása

3.1.A kábelsín végét két gyerek kézben tartja. Egyikük egy golyót helyez a sínre.
Mivel a pályául szolgáló sín homorú, ezért a golyó elindul a mási gyerek felé.
Ahhoz, hogy a golyó ne essen le, az indító gyereknek előbb mélyre le kell engednie a
kezében lévő pályát. Ekkor a golyó elindul visszafelé és a másik gyereknek kell
leengedni, míg az elsőnek felemelni a pályát. Cél, hogy a golyó ne essen le.
3.2. golyó egyensúlyozása pingpong- vagy tollaslabda ütőn, különböző kisebb csövek végén

4. Te leejted, én elkapom a golyót

4.1. Egyik gyerek kezéből kiejti a golyót, majd a másik gyerek elkapja a padlóról
visszapattanó golyót szabadon, bármelyik kezével vagy mindkét kezét használva. Nehezítés bármely gyakorlatnál: meghatározzuk, hogy hány pattanás után lehet elkapni a golyót.
4.2. Egyik gyerek kezéből kiejti a golyót, majd a másik gyerek elkapja a padlóról
visszapattanó labdát meghatározott kezével.
4.3. Egyik gyerek egy pohárból vagy tégelyből kiönti a golyót, majd a másik gyerek
elkapja a padlóról visszapattanó labdát meghatározott kezével.
4.4. Egyik gyerek egy pohárból vagy tégelyből kiönti a golyót, majd a másik gyerek
elkapja a padlóról visszapattanó labdát egy pohárral, tégellyel vagy dobozzal.

5. Pálcikával hajtott golyó sínben

5.1 Golyóvezető sínt vízszintes felületre helyezünk. Egy golyót a sín meghatározott
pontjára helyezünk. A golyót egy pálcika segítségével oldalról jobbra vagy balra
löködünk a sín végéig. Nehezítési lehetőség: felülről vagy túloldalról kell a golyót
irányítani, kettő golyót teszünk egymás mellé, hosszabb pálcikát adunk a feladathoz, két golyót két gyerek hajt a pályán egy irányba. A feladatba bevonható egy másik gyerek, aki a saját pálcikájával segít, hogy a golyó a sínen maradjon. Szerepszere lehetőség. Cél: ne menjen ki a golyó a sínből.

6. Golyók beleejtése dobozokba
6.1. Asztalra, székre vagy padlóra letett dobozba különböző magasságból beleejtjük a
golyókat. A dobozokba célszerű egy papírlapot tenni, hogy a golyók ne pattanjanak ki.
6.2.Több dobozt teszünk egymás közelébe. A különböző dobozok eltérő számú
pontokat érnek. A bedobott golyók számától lehet értékelni az eredményt. Meg kell határozni, hogy a mellé dobott golyókat lehet-e újra dobni vagy sem.
6.3.Három dobozzal és a „jobboldali dobozba dobd, a baloldali dobozba dobd, a
középső dobozba dobd „ instrukció alapján térbeli orientációs fejlesztési lehetőséget kapunk. A térbeli viszonyításra is lehetőség van a fölé, mellé, alá szavak használatával.
6.4. A 6.1, 6.2. és 6.3. feladatokat nem csak beleejtéssel, hanem különböző távolságú dobásokkal is lehet végezni.
Differenciálási lehetőséget jelent, ha a csapatok, párok mindegyike lehetőséget kap meghatározottan magasabbról vagy alacsonyabbról, közelebbről vagy távolabbról ejteni, dobni a golyót. Pl.: két magas és két alacsony dobás / ejtés esetén a gyengébbek is képesek pontokat gyűjteni.

7. Asztalon guruló golyó elkapása

7.1 Egy asztalon guruló golyót meg kell fogni tenyérrel,
7.2.Egy asztalon guruló golyót meg kell fogni meghatározott számú ujjal,
7.3.Egy asztalon guruló golyót úgy kell megfogni, hogy rá kell borítani egy dobozt,
7.4.Az asztalon guruló golyót az asztal szélén egy dobozba kell beleejtetni,
Differenciálási lehetőséget jelent, ha lassú vagy gyors, pattogó vagy sima haladású golyóval végezzük a feladatot. Hosszabb és / vagy nagyobb asztalon lehetőség van arra, hogy több gyerek egyszerre végezze a feladatot úgy, hogy ha az első gyerek nem kapta el a golyót, akkor a második tanuló próbálkozhat. A 7.4. feladatnál az asztal széleinél több gyerek is állhat.

8. Hallgasd, mennyit pattan a golyó!

8.1. Nagyobb golyóval végezhető feladat. A következő utasítást adjuk a tanulónak:
Állj háttal és hallgasd, hogy mennyiszer hallod a labda pattanását! + Ahány pattanást hallasz, annyit mutass a felemelt jobb kezeden! A golyót egy másik diák is leejtheti, de csak akkor, ha a visszapattanó golyót már többnyire el is tudja kapni.

9. Sorozatok kirakása

Ezekhez a feladatokhoz szükség lesz üres és tiszta tojástartó dobozokra vagy ahhoz hasonló, szimmetriával rendelkező pl. bonbonos dobozokra. Ezekbe a dobozokba különböző golyókat rakunk, melyeket a másik dobozban is ki kell rakni. Szabályalkotás szerint a golyókat ki lehet, venni vagy nem lehet kivenni összehasonlítás céljából. Kiemelés nélküli tapintással vagy vizuális összehasonlítással nehezebb a feladat. A gyerekek egymásnak rakhatják ki a golyókat a dobozba, melyet másolni kell.
9.1 Azonos színű golyók kirakása üres helyek hagyásával.
9.2 Különböző színű golyók kirakása üres helyek hagyásával vagy teljesen feltöltött
Dobozzal.
9.3. Kisebb és nagyobb golyók egyidejű használatával.

10, Sorozatok kirakása diktálás után

10.1. A gyerekek nem látják azt a sorozatot, amit ki kell rakniuk egy tojástartó dobozba. Egy társuk a saját maga által kirakott mintát diktálja társainak. Pl.: Fölső sor bal első helyére nagy golyó, balról a második hely a fölső sorban kicsi golyó stb.
10.2. Színek és/vagy nagyság alapján is lehet kritériumokat szabni.
10.3. Negációval is történhet az utasítás adása kirakáshoz. Lehet méret, szín szerint
külön vagy keverten. Pl.: Fölső sor bal első helyén nem lehet kicsi és közepes golyó. Nem lehet piros vagy kék. A feladat végrehajtása előtt meg kell mutatni, hogy melyik a kicsi, közepes és a nagy golyó. A színek ismeretét is célszerű ellenőrizni.

11, Síkban történő diktálás

Egy tiszta tojástartó tálcán kijelölünk egy konkrét helyet. Minden gyerek ugyan azt a helyet jelöli ki úgy, hogy odatesz egy golyót. Ehhez a golyóhoz képest kell a többit elhelyezni. Pl.: A kijelölt golyótól két hellyel jobbra tedd le a következő golyót
11.1. Négy irány használata: jobbra, balra, fel, le,
11.2. Átlós irányokat használatával nehezített síkbeli helymeghatározás. Pl.: jobbra fel
kettő hellyel tedd a golyót!
11.3. A haladási irányok mellett a golyó méretének a meghatározása a kirakáskor. Pl.:
balra le egy hellyel tegyél egy közepes golyót!
11.4. Különböző színek hozzáadása kritériumként az 1-3 feladathoz,
A feladatot úgyis végre lehet hajtani, hogy csak az első golyó elhelyezésekor lesz viszonyítási pont a kijelölt golyó. A második és a további lépésekben mindig az utoljára elhelyezett golyó lesz a viszonyítási pont.





12, Mi változott meg?

12.1. Két azonos mintázatú sorozatot rakunk ki golyókból. Az egyikben
megváltoztatjuk valamelyik golyó helyét vagy méretét. A másik vagy többi gyerek feladata, hogy vegyék észre a változtatást. Több játékos esetén a fel lehet osztani, hogy ki melyik
sorozat részt figyeli meg és jelzi az esetleg ott bekövetkező változást. Lehet a minta sorozatot végig mutatni vagy meghatározott idő elteltével letakarni.

13, Beszélő golyó

13.1. Egy doboz aljába beleírjuk az abc-t (vagy egy papírlapot teszünk bele, melyre az abc van írva.) Bedobunk a dobozba egy golyót és még mielőtt megáll, egy vagy több ujjal megállítjuk. Ahol megáll, az ott látható betűket ki kell mondani. Ha két betű között áll meg, akkor a gyerek választ, hogy melyik betűt akarja. Több abc-s lapot többféle betűtípussal is leírhatunk, így a gyerekek betűfelismerését is erősíthetjük.
13.2. Az abc eltalált betűivel egy - egy szót kell mondani. Nehezítésképpen a kimondott szó jelentését el kell mondani.
13.3. A kimondott szavakat le kell írni és lehet belőlük mondatokat alkotni.
13.4. A leírt szavak felhasználásával vidám kis fogalmazásokat lehet készíteni.
Az egy csapatban dolgozó gyerekek a nehezebb és a könnyebb feladatrészeket kioszthatják egymás között, ill. besegíthetnek egymásnak.

14., Mondatalkotás golyóval

14.1. A 13.1. feladatban leírtakhoz hasonlóan egy papírlapot teszünk a dobozba, melyre különböző szavakat írtunk. Azzal a szóval, ahol a bedobott golyót sikerül megállítani egy mondatot kell mondani. A szókincsfejlesztés növelése érdekében célszerű több lapot különböző szókészlettel készíteni
14.2. A kimondott mondatoknak kapcsolódniuk kell egymáshoz
14.3. A mondatokat le kell írni

15., Alagútból szabaduló golyó megfogása
15.1. Egy porszívó merev csövéhez hasonló papír vagy műanyag cső segítségével gurítunk golyót az asztalon. A cső egyik végét az asztal lapjára rakjuk, a másik végén beledobunk egy golyót. Attól függően, hogy milyen szögben tartjuk a csövet, a golyó is ettől függő sebességgel fog kigurulni az asztal lapjára.
15.2. Ha az asztallapról felemeljük a cső végét, akkor változtatni tudjuk, hogy a golyó simán guruljon vagy pattogva haladjon.
15.3 A cső asztaltól távolabbi végének mozdításával a golyónak a haladási irányát változtathatjuk.

16. Golyók kerülgetése

Tetszőleges számú golyót elhelyezünk az asztalon. Játékautóval, bármilyen kisméretű játékkal vagy egy közlekedő golyóval úgy kell kerülgetni a golyókat, hogy a játék alja az asztalt érje. Cél, hogy ne érjünk hozzá a golyókhoz.
16.1. Szlalomozás szabadon. A golyók viszonylag távol vannak egymástól. Közöttük könnyebben lehet a kerülgetést megvalósítani.
16.2. Néhány golyót közel teszünk egymáshoz, ezeken csak figyelmesebb kézmozgással lehet a játékot átvinni.
16.3. Bizonyos előre kijelölt golyók mellett csak balról vagy jobbról lehet elhaladni
16.4. Utasításokkal haladjanak végig a pályán a gyerekek. Pl. Menj a nagy kék golyó bal oldalára az autóval, állj a zöld és a pöttyös golyó közé, stb.

17. Célzott gurítások

A golyókat úgy kell gurítani „A” pontból „B” pontba, hogy haladási irányuk egyenes legyen, és ne ütközzenek össze közel lévő akadályokkal.
17.1. Az asztalra letett 2,3,4, stb. számú golyó között úgy kell a golyót átgurítani, hogy ne érjen a másik golyóhoz.
17.2. Az asztal távolabbi részén lévő dobozba kell begurítani a golyót.
17.3. Az asztalra letett egy vagy több golyót el kell találni egy célzottan gurított golyóval.
17.4. Az asztal körül ülő gyerekek egymásnak gurítják a golyót úgy, hogy előre megmondják kinek a jobb vagy a bal kezéhez küldik a golyót.

18. Nagy, közepes és kicsi golyó megkülönböztetése

18.1. Az egyik gyerek kivesz egy tetszőleges méretű golyót. Társának v. társainak egyenként becsukott szemmel kell egy ugyan olyan méretű golyót kivenni egy nyitott dobozból.
18.2. Ua. a feladat, mint a18.1-es feladatnál, de a golyókat egy zacskóból veszik ki. A zacskóba nem lehet belenézni, az ujjakkal kell érzékelni a golyók méretét.
18.3. Golyókból álló sorozatok kirakása utasítás alapján, becsukott szemmel, vizuális ingerek segítsége nélkül.
18.4. Golyókból álló sorozatok másolása, becsukott szemmel, tapintással, vizuális ingerek segítsége nélkül.

19. Rakd ki magadnak a golyókat!

Megállapodás szerinti feltételekkel önmagának rak ki egy sorozatot. Memorizálja, majd emlékezetből megismétli a kirakott sort.
19.1. Méret alapján különböző golyókból álló sorozat kirakása.
19.2. Szín alapján különböző golyókból álló sorozat kirakása.
19.3. Méret és szín alapján különböző golyókból álló sorozat kirakása.

20. Versenyző golyók

Erős cérnát tűvel átszúrunk egy golyón. A cérna másik végét egy ceruzára erősítjük. Cél, hogy minél gyorsabban tekerje fel a gyerek a cérnát a ceruzára.
20.1. Csak ujjak segítségével lehet tekerni a cérnát,
20.2. Csuklómozgással lehet feltekerni a cérnát,
20.3. Bármely módon fel lehet tekerni a cérnát

[Dóri]

Balázs!
OK!
A másik cím alatt törölni kéne.
Mivel a moderátori „képességeim” megszűntek (miért is? nem tudom), munkádat a jelenlegi moderátorok segítségével kellene feltenni a Foglalkozási segédletek közé.
Remélem olvassák az illetékesek, és így sikerül!!!!!!!
Szia, további eredményes munkát, Dóri